Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1989. november 17-1992. december 31. 473 A Glória Társulat kiadásában megjelenik Pozsonyban a Remény című katolikus hetilap első száma. Főszerkesztője Koller Gyula. 1990. április 9. Pozsonyban Václav Havel csehszlovák és Szűrös Mátyás magyar ideiglenes köztársasági elnök Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország állam- és kormányfőinek, valamint külügyminisztereinek hármas csúcstalálkozóján közös nyilatkozatban utasítja el az 1945-ös kassai kormányprogramban lefektetett kollektív bűnösség elvét. Nagykaposon megalakul az Erdélyi János Népfőiskola. Megbízott vezetője Fuksz Sándor mérnök. 1990. április 18. A szlovák kormány 174. sz. határozatával kinevezi a kormány új Nemzetiségi Tanácsát, amelyben helyet kapnak a központi szervek, a nemzeti bizottságok, a politikai pártok és mozgalmak, a nemzetiségi szervezetek, a tudományos és kulturális intézetek képviselői is. A 28 tagú testület elnöke Milan Čič miniszterelnök, első alelnöke Varga Sándor miniszterelnök-helyettes; tagjai többek között: Bauer Edit az Együttélés, Dobos László a Csemadok, A. Nagy László az FMK, Szőcs Ferenc az MKDM, Kovács László az SZMPSZ, Filko József és Mede Géza a nemzeti bizottságok képviseletében. A szlovák kormány ülését követően, amelyen az iskolatörvény módosításáról is tárgyaltak, Ladislav Kováč oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter sajtótájékoztatóján kijelenti: „a szlovák nyelvoktatás színvonalának javítása érdekében” kívánatosnak tartaná, ha a szlovák nyelvet a magyar iskolákban szlovák, nem pedig magyar anyanyelvű tanárok oktatnák. 1990. április 19. Az SZNT Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottságának ülésén Varga Sándor miniszterelnök-helyettes ismerteti a március 14-i kormányhatározat alapján a nemzetiségi kérdés megoldására kidolgozott javaslatait. Ezek feltételezik a járási nemzeti bizottságok melletti nemzetiségi bizottságok létrehozását, nyelvtörvény kidolgozását, valamint a magyar iskolákban a szlovák nyelv oktatásának javítását. 1990. április 20. A Szövetségi Gyűlés többször megismételt szavazást követően elfogadja a 101/1990. sz. alkotmánytörvényt az ország új megnevezéséről, amely a március 29-én jóváhagyott Csehszlovák Szövetségi Köztársaság elnevezést Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatja. Ezt követően elfogadja a 102/1990. sz. alkotmánytörvényt az állami felségjelekről, amely szerint a szövetségi állam új címere a négyeit címerpajzs, első és negyedik negyedében a cseh, második és harmadik negyedében a szlovák címerrel.
