Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
46 A jogfosztottság időszaka Munkácson Kárpátontúli Ukrajna népbizottságainak első kongresszusa kiáltványt fogad el a terület Szovjet-Ukrajnával való „újraegyesüléséről", megválasztja Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsát, s határozatot hoz a nagybirtokok és az egyházi földek felosztásáról. 1944. november vége-december Kelet-Szlovákiának a szovjet csapatok által birtokba vett területein lezajlanak az első választások a nemzeti bizottságokba. A választójoguktól megfosztott magyarok és németek a választásokon nem vehetnek részt. 1944 őszén A front közeledtével sorra beszüntetik megjelenésüket a felvidéki városok magyar lapjai, mint például a rozsnyói Rozsnyói Híradó és a Sajó Vidék, a rimaszombati Gömör, a losonci Losonci Hírlap, a lévai Bars-Hont, a komáromi Komáromi Lapok, a Hanza Szövetkezeti Újság és a Kisalföldi Gazda, az érsekújvári Érsekújvár és Vidéke, valamint a dunaszerdahelyi Csallóközi Hírlap. Újraindulásukat a front átvonulása után berendezkedő (cseh)szlovák hatóságok már nem engedélyezik. 1944. december 1. A szovjet hadsereg nyomában érkező NKVD-egységek a Bodrogközben és az Ung-vidék magyarlakta falvaiban szintén háromnapos munkára, ún. málenkij robotra rendelik a férfilakosságot. A kijelölt gyűjtőhelyeken megjelenő férfiakat fegyveres kísérettel a szambori lágerbe viszik, majd különböző szovjet munkatáborokba hurcolják. 1944. december 23-ig a térség 57 szlovákiai községéből 2444 magyar férfit deportálnak ily módon a Szovjetunióba, ahol egyharmaduk elpusztul. 1944. december 4. Londonban Edvard Beneš kiadja 18/1944. sz. alkotmánydekrétumát „a nemzeti bizottságokról és az Ideiglenes Nemzetgyűlésről”, amely elrendeli, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak az ellenségtől felszabadítandó területein nemzeti bizottságok alakuljanak helyi, járási és tartományi szinten. A nemzeti bizottságokból választások útján alakul majd meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés mint ideiglenes törvényhozó testület. Az alkotmánydekrétum szerint azonban azokban a községekben és járásokban, ahol a lakosság többsége „államilag megbízhatatlan”, vagyis német és magyar, ún. komisszárokat vagy közigazgatási bizottságot kell kinevezni. 1944. december 5. Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa felszólítja a csehszlovák kormány kárpátaljai képviselőjét a terület elhagyására. Egyúttal rendeletet ad ki az állami vagyonról, kimondva a volt csehszlovák és magyar vagyon elkobzását.
