Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.45 1944. november 1. Beszünteti megjelenését a Magyar Párt politikai napilapja, a pozsonyi Magyar Hírlap (főszerkesztője Somos Elemér, „lapvezér" és kiadó Esterházy János volt). A megszűnést hivatalosan papírhiánnyal indokolják, valójában azonban azért kerül rá sor, mert sem a párt, sem a lap nem kíván a magyarországi nyilas hatalom és nemzetiszocialista eszmék népszerűsítőjévé válni. 1944. november 13. A szovjet IV. Ukrán Hadsereg vezérkarának parancsa szerint a kárpátaljai 18 és 50 év közötti magyar és német nemzetiségű férfilakosságnak három napon belül jelentkeznie kell a legközelebbi szovjet katonai parancsnokságon. Az így begyűjtött németeket és magyarokat letartóztatják és NKVD-konvojok kíséretében fogolytáborokba hurcolják. 1944. november 19. Munkácson a megszálló szovjet hadsereg védőszárnyai alatt megalakul Kárpátontúli Ukrajna Kommunista Pártja, amely határozatot fogad el „Kárpátontúli Ukrajna újraegyesítéséről Szovjet Ukrajnával", egyúttal elrendeli az ún. népbizottságok kongresszusának összehívását. 1944. november 23. A londoni csehszlovák emigráns kormány memorandummal fordul az USA, Nagy- Britannia és a Szovjetunió kormányához, melyben hivatalosan is felkéri őket, hogy járuljanak hozzá a német és magyar kisebbség háború utáni kitelepítéséhez. A memorandum szerint a csehszlovák kormány fenntartja a jogát arra, hogy a köztársasággal szemben ellenségesen megnyilvánuló magyarokkal szemben azonos módon járjon el, mint azt a németekkel szemben meg fogja tenni, miközben a „jelentős számú” magyarországi szlovák kisebbség megléte lehetővé teszi, hogy a magyar „problémát” esetleg lakosságcsere keretében oldják meg. A kitelepítések után esetleg visszamaradó németekre és magyarokra az asszimiláció vár, korábbi nyelvi jogaikat nem kaphatják vissza, s nemzetiségi iskolákat sem igényelhetnek. A szovjet Vörös Hadsereg elfoglalja Nagykapost, majd másnap Csap térségében a Bodrogköz területére lép. 1944. november 26. Királyhelmecen a szovjet csapatok megérkezése után magyar nemzeti járási tanács alakul, amely eleinte a járás magyar megyeközpontjával, Sátoraljaújhellyel tartja a kapcsolatot. (Annak ellenére, hogy az SZNT a magyarlakta vidékek falvait és városait megfosztotta a nemzeti bizottságok alakításának jogától, a front átvonulása utáni zavaros közjogi helyzetben az 1938 őszén Magyarországhoz csatolt magyarlakta területen számos helyen spontánul létrejönnek helyi, illetve járási nemzeti bizottságok [tanácsok]).
