Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1969. április 17-1989. november 17. 433 1989. április 27. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy a csehszlovák politikai vezetés a kisebbségi magyarokkal manipulálva, velük mondatja el saját kifogásait a Panoráma műsorával szemben úgy, mintha az a megszólalók véleménye lenne. 1989. április 29. Gustáv Husák köztársasági elnök a nemzeti művész cfmet adományozza Rajter Lajos karmesternek, zeneszerzőnek. 1989. május 3. A csehszlovák kormány az érdemes művész cfmet adományozza többek között Barta Gyula festőművésznek és Grendel Lajos frónak. 1989. május 6-7. A Csemadok KB és a Népművelési Intézet megrendezi Érsekújvárott a csehszlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok VII. országos fesztiválját, a Csengő Énekszót. 1989. május 11. Az SZLKP KB ülésén a szlovákiai oktatásügy aktuális feladatairól tárgyalva ismét felvetődik a kétnyelvű oktatás bevezetésének kérdése a nemzetiségi iskolákban. 1989. május 13. A magyar kormány rendkívüli ülésén azonnali hatállyal két hónapra felfüggeszti a dunai vízlépcsőrendszer nagymarosi részlegének építését. A döntés szerint ez idő alatt ökológiai, szeizmológiai és földtani vizsgálatokat fognak végezni, az Országgyűlés majd ezek ismeretében határoz az építkezés jövőjéről. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tiltakozását fejezi ki Nicolae Ceauçescu május 17-i csehszlovákiai látogatása ellen. A bizottság szerint Ceauçescu fogadása a csehszlovák vezetés részéről egyértelmű elkötelezettséget jelent az emberi jogokat lábbal tipró román politika mellett. 1989. május 15. A szlovák kormány elnökségének rendkívüli ülése a csehszlovák-magyar szerződéssel és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősíti a nagymarosi építkezést leállító magyar döntést, s felkéri a szövetségi kormányt, hogy tegyen lépéseket a magyar félnél a szerződés teljesítése érdekében. Prágában rendkívüli ülést tart a szövetségi kormány, majd ezt követően Jaromír Johanes külügyminiszter magához kéreti Barity Miklós prágai magyar nagykövetet, akivel közli, hogy a csehszlovák fél indokolatlannak és jogosulatlannak tartja a magyar kormány döntését a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről, s fenntartja a jogát arra, hogy a munkák leállítása miatt kártérítést követeljen.
