Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
416 A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom 1988. január 14. Az SZLKP KB ülésén Kiss József, az Új Szó főszerkesztője személyében első ízben választanak be magyar nemzetiségű személyt a KB Titkárságába. 1988. január 22. A Charta 77 képviselői átadják az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi találkozójának munkájában résztvevő 35 ország küldöttségének a Charta 77 és a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága közös dokumentumjavaslatát a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi biztosításáról. 1988. január 23. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága Csehszlovákia megalakulásának közelgő 70. évfordulója és az ország új alkotmányának előkészületei alkalmából levelet intéz a Szövetségi Gyűléshez és a szövetségi kormányhoz „a magyar-csehszlovák kapcsolatok néhány szempontjáról és a szomszédos nemzeti kultúrák határsávjában élő magyar kisebbség szerepéről". A bizottság szerint a magyar kisebbségnek a csehszlovák állammal szembeni bizalmát és lojalitását olyan törvényekkel kellene biztosítani, amelyek lehetővé tennék, hogy a nemzeti kisebbségek saját ügyeikben önigazgatóak legyenek. 1988. január 25. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi titkára és az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a Kossuth Rádióban bejelenti, hogy a határon túli magyarok a magyar nemzet részét képezik, ezért Magyarország felelősséget érez és visel irántuk, s nemzetközi kapcsolatai alakításában tekintettel lesz az ő érdekeikre is. (A szlovák pártvezetés Szűrös állásfoglalását elfogadhatatlannak minősíti.) 1988. február 3. A Nemzeti Front központi szerveinek együttes ülésén a tisztségéről lemondott Gustáv Husák helyett Miloš Jakešt, a CSKP új főtitkárát választják meg a Nemzeti Front elnökévé. Sidó Zoltánt, a Csemadok KB elnökét beválasztják a Szlovák Nemzeti Front KB Elnökségébe. 1988. február 13. Tabajdi Csaba és Szokai Imre, az MSZMP Külügyi Osztályának helyettes vezetői a Magyar Nemzet hasábjain megjelent írásukban kifejtik, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdések a szomszédsági kapcsolatok megkerülhetetlen részét képezik. A határon túli magyarok, ha idegen állampolgárok lettek is, a nemzetből nem váltak ki, ezért a magyar diplomácia érdekeik képviseletére és egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kidolgozására törekszik. 1988. február 22. Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB ideológiai titkára a Madách Könyv- és Lapkiadó pártáiapszervezetének évzáró taggyűlésén a nemzetiségiségek helyzetét „egyszer és mindenkorra” rendezettnek nevezi, s hangsúlyozza, hogy a nemzetiségi
