Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
398 A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom 1985. április 30. Gustáv Husák köztársasági elnök Rácz Olivér írónak a Munka Érdemrendet, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának a Kiváló Munkáért kitüntetést adományozza. 1985. május 4. Miroslav Válek szlovák kulturális miniszter átadja Dráfi Mátyás színművésznek és Bartusz György szobrászművésznek az érdemes művész cím odaítéléséről szóló oklevelet. 1985. május 10. Az erőteljes belföldi, magyarországi és nemzetközi tiltakozás hatására - Gustáv Husák Csehszlovákia felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett amnesztiájával - szabadlábra helyezik Duray Miklóst. 1985. május 20-26. A Csemadok KB megrendezi Komáromban a XXII. Jókai Napokat. 1985. május 22. A Szövetségi Gyűlés ismét Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát választja Csehszlovákia köztársasági elnökévé. 1985. május 23. Köpeczi Béla magyar művelődési miniszter tárgyalásokat folytat Prágában Milan Klusák cseh kulturális és Milan Vondruška oktatásügyi miniszterrel az új csehszlovák-magyar kulturális egyezményről, a csehszlovákiai hungarológiai, ill. magyarországi szlovakista és bohemista központok létrehozásának lehetőségéről. 1985. május 30. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kaposvári választási beszédében természetes igénynek nevezi, hogy a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségek a gyakorlatban is használhassák anyanyelvűket, s ápolhassák kapcsolataikat anyanemzetükkel és Magyarországgal. Amíg a szlovákiai magyar értelmiség a beszédben elhangzottakat pozitívan fogadja, Ľudovít Pezlár, az SZLKP ideológiai titkára Szapora Sándor pozsonyi magyar főkonzul előtt a más országok belügyeibe való beavatkozásnak minősíti. 1985. május 31-június 2. A Csemadok KB és a Népművelési Intézet megrendezi Léván és Zselizen a XXX. Országos Népművészeti Fesztivált. 1985 tavaszán Megjelenik Pozsonyban Juraj Zvara Nemzet, nemzetiség, nemzeti tudat című könyve, amelyben a pozsonyi pártfőiskola professzora, a kommunista párt nemzetiségpolitikai főtanácsadója kifejti: a Csemadok és általában a nemzetiségi
