Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

350 A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom az ún. Antichartát több tucat csehszlovákiai magyar közéleti személyiség, fró, új­ságíró, színművész, képzőművész is aláírja. 1977. február 1. Krivošík Istvánt, a Matesz igazgatóját kinevezik a budapesti csehszlovák nagy­­követség tanácsosává. Megbízott igazgatóként Konrád József veszi át a színház irányítását. 1977. február 15. A müncheni Új Látóhatár című folyóiratban megjelenik Janics Kálmán A cseh­szlovákiai magyar nemzeti kisebbség című, Csehszlovákia második világháború utáni kisebbségpolitikáját és a magyar kisebbség helyzetét kritikusan értékelő tanulmánya. A cikk megjelenését követően a szlovák pártvezetés Janics állítá­sainak megcáfolására és a szerző „reakciós múltjának” leleplezésére utasítja az Új Szót. 1977. február 19. Megjelenik a Hétben a Csemadok KB pártalapszervezetének, valamint a KB dol­gozóinak a Charta 77-et elítélő állásfoglalása. 1977. február 28-március 8. Az 1976. októberi magyarországi csehszlovák kulturális napok viszonzásaként első ízben rendezik meg Csehszlovákiában a Magyar Kultúra Napjait, amelyen Pozsgay Imre kulturális miniszter vezetésével magyar küldöttség is részt vesz. Pozsgay a Miroslav Válek szlovák kulturális miniszterrel a nemzetiségi kapcso­latok kérdéséről folytatott megbeszélésein tolmácsolja a magyar pártvezetés ál­láspontját a kisebbségek ún. hídszerepéről. 1977. március 7-9. Púja Frigyes magyar külügyminiszter meghívására Magyarországra látogat Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter. 1977. március 10. A szövetségi Belügyminisztérium 22/1977. sz. hirdetményével lehetővé teszi, hogy azoknak a nem cseh és nem szlovák nemzetiségű személyeknek a sze­mélynevét, akiknek azt 1959. október 1-je előtt csehül vagy szlovákul anyaköny­vezték, az anyakönyvi kivonatban saját kérésükre anyanyelvükön tüntessék fel. Az 1959. október 1-je után születettek személynevét abban az esetben lehet megváltoztatni, ha az „nem ellenkezik a társadalom érdekeivel, s ha az valóban indokolt”. 1977. március 23. Budapesten hetvenharmadik életévében elhunyt Szalatnai Rezső író, irodalom­­történész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom