Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
270 Nemzetiségi emancipációs törekvések... pártvezetés elé. Ebben szorgalmazza, hogy a szlovák nemzet államjogi helyzetének rendezésével egy időben - amelynek egyetlen méltó megoldása az ország föderatív alapon történő átszervezése - rendezzék a nemzetiségek helyzetét is. Javasolja többek között egy nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozását, a nemzetiségek arányszámuknak megfelelő képviseletének biztosítását, az államhatalmi és a végrehajtó szervek mellett nemzetiségi szervek (a Nemzetgyűlés és az SZNT keretében Nemzetiségi Bizottság, a kormány mellett Nemzetiségi Titkárság s a Megbízottak Testületé keretében Nemzetiségi Megbízotti Hivatal) létrehozását, az 1960 előtti közigazgatási rendezéshez való visszatérést és a járáshatároknak az etnikai határokhoz igazítását, a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban és a CSISZ Szlovákiai KB-ban nemzetiségi osztály létesítését, a magyar oktatásügy autonómiájának biztosítását, a magyarok arányszámuknak megfelelő felvételét a főiskolákra, a magyarországi továbbtanulás lehetővé tételét, valamint az 1945 után hozott magyarellenes diszkriminatív jogszabályok felülvizsgálását. A KB egyúttal felkéri az SZLKP KB-t, hogy hívja vissza tisztségéből Dénes Ferencet, az Új Szó főszerkesztőjét, mert „dogmatikus magatartása miatt főszerkesztőként és az SZNT képviselőjeként is elveszítette a csehszlovákiai magyar dolgozók bizalmát”. 1968. március 13. A Szlovák Újságírók Szövetségének magyar tagozata a Csemadokéhoz hasonló javaslatokat fogad el a nemzetiségi kérdés rendezéséről. Az ország föderalizálása mellett támogatja az államhatalmi és a végrehajtó szervek melletti saját nemzetiségi szervek megteremtését, a csehszlovákiai magyar sajtórendszer és az iskolahálózat fejlesztését, egy önálló magyar könyv- és lapkiadó, valamint egy magyar tudományos intézet létrehozását. 1968. március 14. Az SZNT felmenti elnöki tisztsége alól Michal Chudíkot, s František Barbírek alelnököt bízza meg az elnöki teendők ideiglenes ellátásával. Ezt követően határozatban mondja ki az aszimmetrikus államjogi viszonynak az egyenlőség alapján álló cseh-szlovák föderációval való felváltásának szükségességét, s elfogadja a 43/1968. sz. törvényt, amellyel Pozsonyt hivatalosan is Szlovákia fővárosává és kerületi rangú várossá nyilvánítja. 1968. március 15. A Csemadok KB az Új Szó hasábjain széles körű vitára bocsátja március 12-i javaslatait. A Csemadok járási bizottságaitól és helyi szervezeteitől ezt követően több száz állásfoglalás érkezik a Csemadok KB-hoz, ill. a lap szerkesztőségéhez, amelyek további észrevételekkel egészítik ki a javaslatokat. Ezek sérelmezik többek között a magyarság nem arányos képviseletét az állami és pártszervekben, a kétnyelvűség megsértését, az iparfejlesztés elhanyagolását, a magyar szakközépiskolák alacsony számát, a magyar és szlovák iskolák összevonását, a magyar települések magyar iskolaigényének elutasítását, de megfogalmazzák a kitelepített magyarok hazatérésének, magyar nyelvű egyetem és főis-
