Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
252 Nemzetiségi emancipációs törekvések... 1964. február 18. Pozsonyban a Szlovák Újságírók Szövetsége keretében magyar tagozat alakul, amely 17 magyar nyelvű lap közel száz szerkesztőjét tömöríti. 1964. február 21. Pozsonyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók megalakítják a József Attila Ifjúsági Klubot, a JAIK-ot. 1964. február 26. A Nemzetgyűlés 36/1964. számmal törvényt fogad el „a bíróságok szervezetéről és a bírák megválasztásáról", amely kimondja, hogy a törvény és a bíróság előtt minden polgár egyenlő, s a bíróság előtt minden polgár használhatja az anyanyelvét. 1964. március 8. Lőrincz Gyula a Csemadok megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a Hét hasábjain közölt írásában a szocialista rendszer iránti bizalom megerősödésével magyarázza, hogy amíg 1950-ben csupán 354 ezer, addig 1961-ben már 534 ezer személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az elmúlt 15 év eredményeit összegezve kiemeli, hogy 82 561 diák tanul magyar iskolában, s a csehszlovákiai magyarságnak 507 óvodája, 544 alapiskolája, 22 általános műveltséget nyújtó középiskolája, 34 különféle mezőgazdasági iskolája, 2 tanítóképzője, 3 ipari középiskolája, 2 gazdasági és 1 egészségügyi iskolája, valamint pedagógiai főiskolája van, s 1500 magyar nemzetiségű hallgató tanul az ország főiskoláin. 1964. március 9. A Csemadok KB Elnöksége javaslattal fordul az SZNT-hez és a Szlovák Tudományos Akadémiához, amelyben indítványozza, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia mellett hozzanak létre egy, a csehszlovákiai magyarság irodalmi, történelmi, politikai és művészeti hagyományainak, valamint egy, a magyarság néprajzi hagyományainak kutatásával foglalkozó állandó munkacsoportot. 1964. április 11. Lőrincz Gyula a Csemadok Központi Bizottságának az egyesület megalakulása 15. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésén beszámol a Csemadok megalakulása elé gördített akadályokról, és sajnálattal állapítja meg, hogy az egyesület több olyan munkát is felvállalt, amely nem tartozott a feladatai közé (részt vett többek között a kollektivizálásban), s ezáltal háttérbe szorult elsőrendű feladata, a kulturális tevékenység. 1964. április 20-23. Václav David külügyminiszter meghívására Csehszlovákiába látogat Péter János magyar külügyminiszter.
