Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

230 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede

1958. június 28-29.

A Csemadok KB megrendezi Zselizen a Ili. Országos Dal- és Táncünnepélyt.

1958. augusztus 30-31.

Pozsonyban tartja III. szlovákiai kongresszusát a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, amelyen a CSISZ új Szlovákiai Központi Bizottságába beválasztják többek között Dobos Lászlót, Major Ágostont, Sziegl Ferencet és Egri Lászlót. Dobos és Major ismét bekerül a KB Elnökségébe, Majort azonban már nem választják meg a KB titkárává.

1958. szeptember 1.

Vágsellyén megkezdődik a Duslo vegyiművek építése.

1958. szeptember 24.

A magyar Külügyminisztérium több szóbeli jegyzékben tiltakozik Csehszlovákiánál amiatt, hogy a csehszlovák hatóságok a lakosságcsere-egyezményre, ill. a csorbatói jegyzőkönyvre hivatkozva a csehszlovák államra átszálltnak nyilvánítják olyan magyar állampolgárok csehszlovákiai ingatlanainak tulajdonjogát is, akik nem a lakosságcsere keretében települtek át Magyarországra.

1958. szeptember

A Szlovák írók Szövetségének kiadásában, Fábry Zoltán Ideje már bizony című beköszöntő írásával, Irodalmi Szemle címmel megjelenik Pozsonyban a második világháború utáni első magyar nyelvű csehszlovákiai irodalmi folyóirat. Főszerkesztője Dobos László, főmunkatársa Fábry Zoltán. A lap kezdetben negyedévenként, 1961-től kéthavonta, 1964-től évente tízszer jelenik meg.

1958. október 7.

Prágában a csehszlovák és a magyar kormánybizottságok ülésén megállapodás születik a közös dunai vízi erőmű megépítését célzó beruházási programjavaslat előkészítéséről.

1958. október 17.

A Nemzetgyűlés elfogadja a 72/1958. sz. törvényt, amellyel véglegesen rendezi a második világháború után csehszlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarok állampolgárságának kérdését. A törvény szerint „azok a magyar nemzetiségű személyek, akik a 33/1945. sz. elnöki dekrétum alapján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, s e törvény hatályba lépésének napján lakóhelyük a Csehszlovák Köztársaság területén van, csehszlovák állampolgárokká válnak, amennyiben nem szerezték meg a csehszlovák állampolgárságot már korábban, és más államnak nem állampolgárai”. (A törvény mintegy 20 ezer olyan magyart érint, akik 1948 óta még mindig nem kapták vissza csehszlovák állampolgárságukat.)