Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1948. október 25-1963. április 3-4. 213 1955. május 28. New Yorkban több amerikai magyar emigráns érdekvédelmi szervezet - köztük a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya - részvételével megalakul a Magyar Felszabadító Bizottság. Elnökévé Szilassy Bélát, a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya elnökét választják. 1955. június 11. Az Új Szó „Több bizalmat állami szerveink iránt” című elvi jelentőségű írásának szerzője „nacionalista tendenciának” nevezi, hogy a szlovákiai magyarság az államhatalmi szerveket mellőzve gyakran a Csemadok és az Új Szó közbenjárását kéri a magyar iskolák létesítése érdekében, s hangsúlyozza, hogy sem a Csemadok, sem pedig az Új Szó nem a szlovákiai magyarok érdekvédelmi szervezete. 1955. június 29-30. A CSKP KB elfogadja az egységes földműves-szövetkezetek létrehozásának új irányelveit, amivel kezdetét veszi a szövetkezetesítés második szakasza. 1955. június Három csehszlovákiai protestáns egyház: a csehtestvér, a szlovák evangélikus és a református egyház megalakítja az Egyházak Ökumenikus Tanácsát. 1955. július 8. Miután egyre több olyan eset fordul elő, hogy a második világháború után Csehszlovákiából kitelepített s az utóbbi időben oda visszalátogató magyarok látogatási idejük letelte után nem térnek vissza Magyarországra, hanem csehszlovák állampolgárságért folyamodnak, annak megszerzése után pedig egykori vagyonukat is visszaigénylik, az SZLKP KB Irodája úgy határoz, meg kell szigorítani a csehszlovákiai tartózkodási engedély meghosszabbításának feltételeit. 1955. július 27-31. A magyar Országgyűlés meghívására Magyarországra látogat a csehszlovák Nemzetgyűlés Zdenék Fierlinger vezette küldöttsége. 1955. szeptember 1. A pozsonyi Népművelési Központon belül Koczka István vezetésével nemzetiségi osztály alakul. Feladata a magyar és ukrán kisebbség népművelési tevékenységének központi irányítása. A Fáklya augusztus-szeptemberi dupla számában megjelenik Fábry Zoltán Kevesebb verset - több költészetet című tanulmánya, melyben Fábry újra felhívja a csehszlovákiai magyar költők figyelmét a sematizmus veszélyeire.
