Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
174 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede 1949. október 26. Rudolf Slánský, a CSKP főtitkára levélben tájékoztatja Farkas Mihályt, az MDP főtitkárhelyettesét a Dél-akció leállításáról. 1949. november 10-11. Az SZLKP KB kibővített ülésén Major István kemény bírálattal illeti a magyar kisebbségjogainak érvényesítése elé akadályokat gördítő helyi szervek „burzsoá nacionalista" túlkapásait, konkrétan megemlítve a Csemadok helyi szervezeteinek alapítása és a magyar osztályok létesítése során felmerülő akadályokat, valamint a Dél-akció egyoldalúan magyarellenes élét. A Major felszólalására reagáló Viliam Široký elismeri ugyan a bírálatok jogosságát, de óv attól, hogy a magyar lakosság ezekre a jelenségekre egyfajta „magyar nemzeti szolidaritással” reagáljon. A KB határozatot hoz a helyi nemzeti bizottságok átszervezéséről, mellyel kapcsolatban kimondja, hogy azokban megfelelő képviseletet kell biztosítani a magyarok számára is. 1949. november 22-23. A népművelők és kulturális dolgozók Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal által megrendezett pozsonyi konferenciáján Ondrej Pavlik megbízott heves kirohanást intéz a Csemadok ellen a reszlovakizáltak beszervezésére irányuló igyekezete, valamint érdekképviseleti törekvései miatt. Pavlik szerint, aki a Csemadokból magyar érdekképviseletet akar formálni, az „a dolgozó nép egységének” ellenségévé válik. 1949. november 27. A Csemadok KB Titkárságára szervező titkári minőségben felveszik Pathó Károlyt. 1949. november 28. Megkezdődik a szlovákiai nemzeti bizottságoknak a szlovák pártvezetés által elrendelt átalakítása. Ez a magyarlakta településeken gyakran nehézségekkel jár, mivel a magyar és szlovák lakosság számos helyen nem fogadja el a másik jelöltjeit, a jelöléseket és a választásokat így meg kell ismételni. Az 1950. április 10-én záruló átszervezéseket követően a 61 339 szlovákiai helyi nemzeti bizottsági tag 87,9%-a szlovák, 6,4%-a magyar, 5,6%-a pedig ukrán (ruszin) nemzetiségű. 1949. november 30. A református egyház Kalvínske hlasy című szlovák nyelvű hivatalos lapja Služba maďarským sborom [A magyar gyülekezetek szolgálata] címmel magyar nyelvű mellékletet indít. 1949. december eleje A Pravda Kiadóvállalat Népnaptár címmel - a következő évtizedekben évi rendszerességgel megjelenő - kalendáriumot jelentet meg.
