Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
160 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede 1949. január 27. A magyar kormány szóbeli jegyzékben kéri a csehszlovák kormánytól a Csehországból hazatérő magyar deportáltak ügyének „kielégítő" rendezését, azaz eredeti otthonukba való visszatérésük lehetővé tételét. 1949. január 28. Michal Faltan földművelés- és földreformügyi megbízott az SZNT ülésén ismerteti a belső telepítés szlovákiai összefoglaló adatait. Ezek szerint a belső telepítés keretében Dél-Szlovákia 25 magyarlakta járásának 281 községébe 23 027 szlovák személy (5011 család) települt be, akik 44 822 hektár földet és 1881 házat kaptak a magyarok és németek elkobzott vagyonából. A helybeli szlovákok közül 47 376 személy (12 274 család) 26 785 hektár földet és 706 házat vehetett át az elkobzott magyar vagyonból. Az SZNT 14/1949. sz. törvényével 89 járásra osztja a 6 szlovákiai kerületet. A magyarok által lakott dél-szlovákiai régióban új járásként megalakul a Szenei, a Nagymegyeri és a Nagysurányi járás, s önálló járássá alakul a korábban a Korponai járás kirendeltségeként működött Ipolysági járás is. 1949. január 31. A Magyar Bizottság a létrehozandó magyar kultúregyesület elnökévé Fábry Zoltánt, központi titkárává Balogh-Dénes Árpádot javasolja; a magyar ifjúságnak az ifjúsági szövetségbe való beszervezésével kapcsolatos teendők elvégzésével Száraz Józsefet bízza meg, szorgalmazza az Új Szó átalakítását napilappá, sürgeti az állampolgárságot nem kapó magyarok névjegyzékének további felülvizsgálását, valamint a magyarok pártba való felvételének meggyorsítását. 1949. február 5. Az SZLKP KB Elnökségének ülésén, miközben többen bírálják a Magyar Bizottságot, amiért a párt önálló magyar szekciójaként próbál fellépni, valamint az Új Szót is, amiért az engedélyezett 50 ezres helyett 90 ezres példányszámban jelenik meg, s túl sokat foglalkozik Magyarországgal, 12 pontból álló határozatot fogadnak el „a magyar nemzetiségű személyek egyenjogúsításának némely kérdéseiről”. Ezek elrendelik többek között a Magyar Bizottság hatáskörének pontos körülhatárolását, az ÚJ Szó átalakítását napilappá és irányvonalának megváltoztatását, a magyarok beszervezését a Szlovák Ifjúsági Szövetségbe, a Szlovák Nőszövetségbe, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomba és a földművesszövetkezetekbe, s kimondják a magyar kultúregyesület mielőbbi létrehozásának szükségességét. Elrendelik az állampolgárságukat vissza nem kapó magyarok vagyonának elkobzását, lemondanak a tanítók Csehszlovákia és Magyarország között tervezett cseréjéről, s hangsúlyozzák, hogy az iskolaügyben „olyan politikát kell folytatni, amelynek végeredményben az asszimilációhoz kell vezet-
