Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1948. október 25-1963. április 3-4. 157 1948. december 15. Megjelenik Pozsonyban a hetilapként induló Új Szó első száma. Fejlécén a cseh­szlovákiai magyar dolgozók hetilapjának nevezi magát, főszerkesztője az erede­tileg javasolt Schulz Lajos helyett Lőrincz Gyula. 1948. december 20. Véget ér a csehszlovák-magyar lakosságcsere, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Magyarországra. A Csehszlovák Át­telepítési Bizottság adatai szerint Csehszlovákiából a lakosságcsere keretén be­lül, ill. azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyart telepítettek át vagy tele­pült át Magyarországra, Magyarországról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába; a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Magyarországról Cseh­szlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215. A szlovákiai magyar nyelvterü­let népcsere által leginkább sújtott régiói a Felső-Csallóköz, a Mátyusföld, a Ga­­ram mente és Gömör egyes települései voltak. A Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságában Vladimír Clementis külügyminiszter beje­lenti, hogy miután a korábban ellenséges Magyarországból „baráti ország” lett, a Csehszlovákiában és Magyarországon egyaránt bekövetkezett politikai fejle­mények jó kiindulási alapot teremtenek a két ország közötti vitás kérdések ren­dezéséhez, s többé már semmi nem áll útjában a már amúgy is jó gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének. A Magyar Bizottság a szlovák pártvezetés elé terjeszti a magyar kulturális szö­vetség, egy magyar nőszövetség s a csehszlovák ifjúsági szövetségen belüli ma­gyar helyi csoportok létrehozására vonatkozó javaslatait. 1948. december 21. A Nemzetgyűlés a 280/1948. sz. törvénnyel megszünteti a tartományi rend­szert, s Csehszlovákia területét 19, ezen belül Szlovákia területét 6 kerületre osztja Pozsony, Nyitra, Zsolna, Besztercebánya, Eperjes és Kassa székhellyel. A Belügyi Megbízotti Hivatal engedélyezi, hogy a szlovák vagy cseh nyelvet nem bíró magyarok magyar nyelven is letehessék a csehszlovák állampolgárságuk visszaszerzéséhez szükséges hűségfogadalmat, de leszögezi, hogy a szlovák vagy cseh nyelvet bíróknak azt szlovák vagy cseh nyelven kell letenniük. 1948. december 31. Szlovákiában végérvényesen befejezik tevékenységüket az 1948 márciusában ideiglenes jelleggel felújított népbíróságok. A korábbiakhoz viszonyítva ezúttal már kevesebb az elítélt magyarok száma és aránya: a 900 elítéltből 120 (14,7%) a magyar nemzetiségű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom