Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
148 A jogfosztottság időszaka 1948. július 15. Fábry Zoltán és Balogh-Dénes Árpád a közelgő csehszlovák-magyar pártközi tárgyalások kapcsán a csehszlovákiai magyar kommunisták nevében emlékiratban fordulnak a legfelsőbb magyar állami és pártvezetéshez. Ebben megfogalmazzák azt az igényüket, hogy a megkötendő csehszlovák-magyar szerződés visszamenő hatállyal és teljes kártérítési igénnyel biztosítsa a magyar kisebbség egyenjogúságát, s tegye lehetővé egy olyan magyar tömörülés létrehozását, amely a magyar kisebbség politikai, kulturális és gazdasági érdekeit lenne hivatott képviselni. A református egyház Szervező Bizottságának Elnöksége visszautasítja a járási nemzeti bizottságok akcióbizottságainak beavatkozását az istentiszteleti nyelv kérdésébe, s felszólítja az egyházközségeket, hogy istentiszteleteiket - amenynyiben nem határoznak másként - továbbra is az addig használatos nyelven tartsák. 1948. július 19. A CSKP KB Elnöksége a kormány elé terjeszti a magyar kisebbség helyzetének rendezésére kidolgozott javaslatait. Ezek szerint a kormánynak biztosítania kell a magyarok állampolgárságának visszaadását, mezőgazdasági vagyonuk elkobzásának felfüggesztését, a deportáltak hazatérésének lehetővé tételét, magyar nyelvű sajtótermékek megjelentetését, az iskolaköteles gyermekek számára a magyar nyelvű oktatást s a magyar lakosságnak a már meglevő társadalmi szervezetekben és egy magyar kulturális szervezetben való tömörülését. 1948. július 21. A Nemzetgyűlés a 175/1948. sz. törvénnyel oly értelemben módosítja az általános munkakötelezettségről rendelkező 88/1945. sz. elnöki dekrétumot, hogy az egyéves munkaszolgálat ideje kétszer egy évvel meghosszabbítható, lehetővé téve ezzel a deportáltak további Csehországban tartását. A 213/1948. sz. törvénnyel utólag törvényesíti az 1948 februárjában létrejött akcióbizottságoknak „a népi demokratikus rendszer védelmét vagy a közélet megtisztítását" szolgáló intézkedéseit még abban az esetben is, ha azok nem voltak összhangban az érvényes jogi előírásokkal. 1948. július 23-24. A CSKP és a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) magas rangú vezetői (Rudolf Slánský, Viliam Široký, Vladimír Clementis, Václav Kopecký, ill. Révai József, Kádár János és Farkas Mihály) tárgyalásokat folytatnak Pozsonyban a magyar kisebbség helyzetének rendezéséről. Megegyezésük szerint a csehszlovákiai magyarok - a köztársaság és a népi demokrácia ellenségei kivételével - törvényes úton és automatikusan visszakapják csehszlovák állampolgárságukat, megindul a magyar nyelvű oktatás, s a magyar osztályokba a reszlovakizált szülők is beírathatják gyermekeiket. A csehszlovák fél ígéretet tesz egy magyar nyelvű napilap és havilap kiadására is, ugyanakkor elutasítja azt a magyar igényt, hogy az ál
