Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Előszó
Előszó 13 A rendszerváltást követően megélénkült helytörténeti kutatások középpontjába gyakran szintén a csehországi deportálás és a lakosságcsere helyi eseményeinek feldolgozása került, s a kitelepítések ötvenedik évfordulóján számos magyarlakta szlovákiai település jelentette meg ezzel kapcsolatos kiadványait. A legalaposabb helytörténeti feldolgozás Angyal Béla nevéhez fűződik, aki a lakosságcsere és deportálás által is leginkább érintett község, Guta példáján mutatja be a magyarság háború utáni tragédiáját.25 A hontalanság éveire vonatkozóan tehát az utóbbi másfél évtized kutatásai jóvoltából immár számottevő szakirodalommal rendelkezünk, a pártállami korszak magyarságpolitikájának szakszerű feldolgozásával azonban továbbra is adós mind a szlovák, mind pedig a magyar történettudomány. A rendszerváltás előtt megjelent tanulmányok, tanulmánykötetek26 általában meglehetősen propaganda ízűek, magukon viselik az adott korban kötelező osztályharcos szemléletet, s a nemzetiségi kérdésnek a kommunista párt helyes nemzetiségi politikájának köszönhető megoldását sugallják. A kevés kivétel közé mindenekelőtt Gyönyör József kötete sorolható, melyben a szerző a lehetőségekhez mérten igyekezett árnyaltabban fogalmazni, nem hallgatva el az alkotmányban biztosított nemzetiségi jogok gyakorlati érvényesítésében mutatkozó hiányosságokat sem.27 1989 után elsőként a Štefan Šutaj által összeállított tanulmánykötet foglalkozott a szlovákiai magyarság 1948 utáni történetének egy-egy kérdésével. Soňa Gabzdilovának a magyar iskolák újraindulását tárgyaló füzetei 1991-ben, ill. 1999- ben, Michal Barnovskýnak a kommunista párt magyarságpolitikájában 1948- 1949-ben bekövetkezett irányváltást elemző tanulmánya 2004-ben, Juraj Marušiaknak az 1956-os magyar forradalom szlovákiai visszhangját bemutató, s nemzetiségi vonatkozásokat is tartalmazó tanulmánya 2005-ben látott napvilágot.28 25 Angyal Béla: Gúta 1945-1949. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1997. 26 Pl. Dusek Imre (összeáll.): Magyarok Csehszlovákiában. Tanulmányok és visszaemlékezések. Bratislava, Epocha Könyvkiadó, 1969; Csanda Sándor (összeáll.): Közös hazában. Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről. Bratislava, Pravda Könyvkiadó, 1972; Zvara, Juraj-Dusek Imre (összeáll.): A magyar nemzetiség Csehszlovákiában. Bratislava, Pravda Könyvkiadó, 1985. 27 Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek. Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről. Bratislava, Madách, 1989. 28 Šutaj, Štefan (red.): Vývoj a postavenie maďarskej národnostnej menšiny na Slovensku po roku 1948. Košice, Spoločenskovedný ústav SAV, 1990; Gabzdilová, Soňa: Školy s maďarským vyučovacím jazykom na Slovensku po druhej svetovej vojne. Košice, Spoločenskovedný ústav SAV, 1991; Gabzdilová, Soňa: Maďarské školstvo na Slovensku v druhej polovici 20. storočia. Dunajská Streda, Lilium Aurum-Nadácia Katedra, 1999; Barnovský, Michal: Sovietsky zväz, komunisti a riešenie maďarskej otázky na Slovensku v rokoch 1945-1950. in Kámík, Zdenék - Kopeček, Michal (sest.): Bolševismus, komunismus a radikálnisocialismus v Československu. Svazek III. Praha, Ústav pro soudobé dejiny AV ČR-Dokorán, 2004, 154-182. p.; Marušiak, Juraj: Maďarská revolúcia 1956 a Slovensko. In „Spoznal som svetlo a už viac nechcem tmu...“ Pocta Jozefovi Jablonickému. Bratislava, Veda, 2005, 183-227. p.
