Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Liszka József: A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól napjainkig
Liszka József A SZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS KÖNYVKIADÁS A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG Előzetes megjegyzések Mielőtt beszámolóm szorosan értelmezett tárgyára térnék, néhány elméleti, terminológiai jellegű kérdés tisztázása látszik szükségesnek. Jelesen, hogy mit is értsünk „szlovákiai magyar tudományosság" alatt? Illetve: létezik-e egyáltalán nemzeti (horribile dictu: nemzetrészi) tudományosság? Azt hiszem, kiindulási pontként leszögezhetjük, hogy a tudomány, lett légyen az bármelyik: nemzetközi - még a hungarológia is! Ha akadnak is nemzeti aspektusok, színfoltok; a tudomány a maga módszertanával, érvrendszerével internacionális. Alapvetően ugyanazokkal a módszerekkel dolgozik a magyar, a német vagy az angolszász nyelvészet, vagy a magyar, a szlovák, francia, a finn, illetve az amerikai néprajz, illetve történettudomány. Az lehet, hogy akár magát a tudományt is másként hívják (például: néprajz - etnológia - kulturális antropológia), de az alapvető kérdésfelvetések, a vizsgálódási módszerek, a tudomány egész érvrendszere azonos. (Zárójelben megjegyezve: persze mindez distancia, távolságtartás kérdése. Ha túl közelről szemléljük, akkor annyi tudomány van, ahány kutató, hiszen mindegyik egy kissé másként közelít a tárgyához, más részletet emel ki, mást hanyagol el... Valamivel távolabbról szemlélve aztán a kutatók különféle iskolákba mosódnak össze /budapesti iskola, prágai iskola, müncheni iskola, amelyek bár egy-egy városról kapták nevüket, ám voltaképpen egy-egy neves személyiséghez, s nem a földrajzi helyzethez köthetőek/, majd még távolabbról nézve országok, nemzetek szerint szerveződnek. S ha kellő magasságba emelkedünk látjuk, hogy a kutatók, országhatárok nélkül, tudományos szakterületeik mentén rendeződnek.) A tudomány konkrét tárgyát illetően viszont már vannak különbségek. Bár itt sem egyszerű a helyzet. Elsődlegesen van ugye valamely tárgy (ógörög nyelv és irodalom, magyar irodalom, szlovákiai magyar irodalom, német irodalom, magyar népi kultúra, finn népi kultúra, cseh szecesszió, az irokézek rokonsági rendszere stb.), amivel az adott tudomány, pontosabban az adott tudomány képviselőinek egy csoportja konkrétan foglalkozik. Ilyen szempontból van „szlovákiai magyar tudományosság” is, ami alatt („első olvasatban”) azt a tudományt értjük, amely a szlovákiai magyarokkal végső soron komplex módon foglalkozik. Ebben az esetben még nincsen meghatározva, megszabva, hogy ki foglalkozik