Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Göncz László: Tudományos jellegű kötetek, publikációk a Muravidéken
Tudományos jellegű kötetek, publikációk a Muravidéken 89 közvetlenül bekapcsolódott különböző tudományos projektekbe, azaz műhelyként kezdett működni. Tekintettel arra, hogy a magyar könyvkiadás, beleértve a folyóiratok kiadását is (Muratáj, Lendvai Füzetek, Naptár évkönyv), az említett intézethez tartozik, a tudományos jellegű publikációk, kéziratok közlésére a korábbinál sokkal nagyobb lehetőségek nyíltak. Az MNMI megalapítása óta a magyar nyelvű tudományos jellegű kiadványok meghatározó része (80-90%-a) az említett intézet nevével (vagy azzal is) fémjelezve jelent meg. Néhány tudományos jellegű, magyar érdekeltségű kiadványt azonban más intézmények is kiadtak, többek között a már említett maribori Magyar Nyelv és Irodalom Intézet, a lendvai Geléria-Múzeum Intézet, Lendva Önkormányzata stb. A Galéria-Múzeum Intézet legfontosabb tanulmánykötete az Alsólendva polgárosodását taglaló tanulmánykötet, amely több szerző közreműködésével 2004-ben jelent meg. A lendvai önkormányzat az elmúlt tíz esztendőben két említésre méltó tudományos jellegű kötetet jelentetett meg. Elsőként 1997-ben Lendvai zsidóság címmel Lázár Beáta és Gáspár Mirjana szerzőktől, valamint 2005-ben egy idegenforgalmi jellegű, de a tudományos kritériumoknak úgyszintén megfelelő város-környéki monográfiát. Az MNMI egy-egy tudományos projektet belső és külső szakemberek bevonásával valósít meg. Gyakori a magyarországi közgyűjtemények (különösképpen Zala és Vas megyékből) és az egyetemi tanszékek szakembereinek a bevonása. Emellett a Szlovéniában tevékenykedő, a tudomány szférájához vagy különböző szakintézményekhez tartozó kutatók is számos projektben közreműködtek. A muravidéki magyar közösség tudományos tevékenysége szinte kizárólag a társadalomtudomány szférájába sorolható. Annak keretében a helytörténet-kutatás, a néprajz, a szociográfia, a művelődéstörténet, a nyelvészet és az irodalomtörténet emelhető ki. Szinte valamennyi területen több tanulmány, önálló kötet vagy szakcikk látott napvilágot. A tudományos igényű, illetve jellegű önálló kötetek sorában mérföldkőnek számított Bence Lajos irodalomtörténész írott szóval a megmaradásért című, 1994-ben megjelenő tanulmánykötete, melyben a szerző részben helytörténeti adatokat közölt, illetve néhány fontosabb témakört dolgozott fel a muravidéki magyar közösség utóbbi mintegy száz esztendejéből, másrészt viszont egy irodalomtörténeti összefoglaló keretében vizsgálta a közösség magyar irodalmának tartalmi szempontjait, jellemzőit. A könyv első kiadásban, a muravidéki magyar érdekvédelmi szervezet megbízásából, a győri Hazánk Könyvkiadónál jelent meg. E mű - amelynek második, bővített kiadása is megjelent 1996-ban, és ekkor társkiadóként a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet is szerepel - már egyértelműen tudományos jellegű publikációnak tekinthető. A korábban napvilágot látott néhány helytörténeti és művelődéstörténeti kiadvány közül Az alsólendvai plébániatemplom története, A Lendva-hegyi bortermelés (mindkét kötet szerzője Varga Sándor) és a Lendva kulturális emlékei a 16. században (Szerző: Tantalics Béla) című köteteket szükséges mindenképpen megemlíteni. Fontos kiemelni Halász Albert sajtótörténeti tanulmánykötetét (Az alsólendvai sajtó és néprajz 1889-1919) is, amely úgyszintén 1994-ben jelent meg. Halász a későbbiek során monográfia-jellegű tanulmányban összegezte a Mura mente
