Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Gábrity Molnár Irén: A magyar nyelvű tudományos könyvkiadás a Vajdaságban az utóbbi másfél évtizedben
72 Gábrity Molnár Irén Játékok keretében megrendezik a vajdasági magyar könyvkiadók közös kiállítását, valamint kiosztják a Szép Vajdasági Magyar Könyv elismerést. Összefoglalás A vajdasági magyar nyelvű tudományos publikációs tevékenység mind kevesebbet támaszkodhat a szerbiai állami kiadói rendszerre (támogatást még részben élvezhet a tartományi tikárságok jóvoltából), így magánnyomdákban és magyar érdekeltségű művelődési/tudományos intézményekben és műhelyekben zajlik a kiadói tevékenység. Az utóbbi másfél évtizedben Vajdaságban a magyar humántudományos kiadványok (ha nem számoljuk a szépirodalmi műveket és az egyetemi tankönyveket) nem érik el az ezres címszavak számát. A legtermékenyebb kiadóház, amely a magyar humántudományterületén publikált a Forum Könyvkiadó Újvidéken. Utána következnek a JMMT kiadványok, a Logos és az Életjel könyvei. Nem sokban marad le a Grafoprodukt és az Agape sem. Kifejezetten társadalomtudományi jellegűek a tudományos civil műhelyek aktuális kiadványai: MTT, VMTT. Fontosak a helyi jellegű nyomdák is, mint a Cnesa, Thurzó Lajos, Bácsország. A Délvidéken 4 jelentősebb állami műhely (egy tartományi szinten a többi önkormányzatok támogatásával), 6 civil tudományos műhely és 2 egyházi kiadó működik. Ezen kívül magánkiadók is publikálnak tudományos kiadványokat A tematika szempontjából legtöbb a magyar nyelv- és irodalmi kiadvány. Még ha nem is számolom a regényeket, a vers-, novellaköteteket, daloskönyveket, tankönyveket, akkor is vezetnek az esszékötetek, irodalmi tanulmányok, művelődéstörténeti, néprajzi és helytörténeti könyvek. Viszonylag kevés a pszichológiai, szociológiai, pedagógiai, jogi publikáció, aktuálpolitikai elemzés. A humántudósok szakmabeli orientációja Vajdaságban azt mutatja, hogy legtöbb a nyelvész-irodalmár, az értelmiségiek nagy része költészettel, esszéírással, néprajzzal és helytörténettel foglalkozik. Három tudományos műhely (civil szervezetként bejegyezve) mutatkozik ma a magyar tudományos kutatások és rendezvények jelentős mozgatóerejeként a Délvidéken: a Magyarságkutató Tudományos Társaság (1991, Szabadka), a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (1999, Újvidék) és a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (2001, Újvidék). Jelenleg és a közeljövőben nincs mód állami segítséggel kiépíteni Vajdaságban egy önálló magyar tudományos kiadótevékenységet. Az alkalmas időpontra várva anyagi ösztönzőkkel és megfelelő stratégia kidolgozásával a Magyar Nemzeti Tanácsban, törekednünk kell szoros kutatási projekteken keresztül bekapcsolódni az európai és magyarországi publikációs életbe. Ezzel a magyar tudományosság csak nyerhet határon innen és túl is. Fontos lenne közös regionális koordinációs kiadóirodát nyitni (Budapest-Szeged-Újvidék-Szabadka-Zenta hálózatban), amelynek feladatai az adatbázisok létrehozása, vándorkonferenciák szervezése, kutatói kapcsolatteremtések, közös pályázatok kiírása és közös publikációk lennének.
