Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Gábrity Molnár Irén: A magyar nyelvű tudományos könyvkiadás a Vajdaságban az utóbbi másfél évtizedben
66 Gábrity Molnár Irén (1976-1990), Képzőművészeti monográfiák (1978-tól), Forum Kiskönyvtár (1979-1990), Jugoszláviai Magyar Regénytár (1981-1989), életműkiadások (1983-tól), Ifjúsági Regénytár (1984), Nyelvművelő Füzetek (1984-1993). A meghirdetett regénypályázatok díjazott és legjobb munkáit is sorozatszerűen adja ki (1968-tól). A Híd című irodalmi, művészeti (1957-től) és a Létünk című társadalomtudományi folyóirat kiadója (1971-től). A Híd Irodalmi Dij alapítója (1959). A Forum Könyvkiadó tevékenységébe tartozik a délszláv szerzők (Miroslav Krleža, Ivo Andrič, Danilo Kiš, Vaskó Popa, Meša Selimovič) műveinek magyar nyelvű kiadása, valamint a magyar írók, költők (Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Illyés Gyula, Déry Tibor, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Kodolányi János, Veres Péter, Szabó Magda, Kolozsvári Grandpierre Emil) munkáinak szervhorvát, majd szerb nyelven való kiadása. A Forum Könyvkiadó főszerkesztői (egyben igazgatói): Steinitz Tibor (1957-1962), Németh P. István (1962-1967), Juhász Géza (1967-1975), Fehér Kálmán (1975-1983), Bányai János (1983-1987), Bordás Győző (1987-1995), Toldi Éva (1995-től)."16 Az utóbbi 5 évben (2000-2005) a Forum 155 címszavat publikált. Tematika szempontjából legtöbb a verseskötet (18), utána az esszékötet (17), majd az irodalmi tanulmánykötetek (15), művelődéstörténeti könyvek (13), regény (13). Kilenc néprajz jellegű, 8 próza és novellakötet, 7 aktuálpolitikai és publicisztikai munka és 6 zene-ének illetve ugyanannyi egyetemi tankönyv látott napvilágot a Kiadó jóvoltából. A többi között van tanulmánykötet, életrajz, lexikon, szociográfia. A Forum viszonylag kevés jogi, történelmi, helytörténeti, művészeti publikációt jelentet meg. Az utóbbi években demográfiai, levéltári, szociológiai, pszichológiai, pedagógus, vagy politológiai könyv és időszerű társadalmi magatartásvizsgálati tudományos elemzés nem is akad a címszavak között. Ezeket pótolják a civil tudományos műhelyek. 4.2. Életjel Szabadegyetem - Szabadka, 1968 Az Életjel magyar nyelvű irodalmi élőújságként indult még 1958-ban.17 Dér Zoltán indította Szabadkán. Célja irodalmi művek bemutatása, évfordulókról való megemlékezés, viták szervezése, tájékoztatás időszerű irodalmi eseményekről, színházi előadásokról, filmekről, képzőművészetről. Az Életjel évente tíz alkalommal havonta (nagyműsorokkal) ezen kívül még több rendkívüli számmal is jelentkezik. Az Életjel témáit igen sok területről vette: foglalkozik természetvédelemmel, a veszélyeztetett növényekkel, Mátyás királlyal, a karácsonyi ünnepkörrel. Az 1960-as évek közepén Florváth Emma tanárnő (és előadóművész) kapcsolódott be az Életjel tevékenységébe, s 1968-ban megalakította a Csáth Géza Művészbaráti Kört (CSGMK), amelynek fiatal, tehetséges vers, és prózamondók, színjátszók felkarolása volt a célja. Ettől kezdve előtérbe kerültek a tematikus számok (egy-egy író, költő születése, halála évfordulója kapcsán), szerzői estek, amelyeken a CSGMK tagjai szerepeltek. Az Életjel könyvkiadói tevékenysége keretében 1968 óta körülbelül 160 könyv látott napvilágot. Először az Életjel Miniatűrök című sorozatát jelenteti meg, 1973 óta pedig az Életjel Könyvek sorozatot is. Az Életjel tízéves jubileumára jelentette meg első évkönyvét, majd
