Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Gábrity Molnár Irén: A magyar nyelvű tudományos könyvkiadás a Vajdaságban az utóbbi másfél évtizedben
A magyar nyelvű tudományos könyvkiadás a Vajdaságban 53 mények és műhelyek vagy az anyaország támogatására vagy Szerbia lendületesebb reformtörekvéseire várnak. Szerbiában és Vajdaságban is lezárult egy nehéz másfél évtized. A magyarok, a megmaradás érdekében fordulnak továbbra is saját intézményeik (pártok, civil szervezetek, egyház) felé. Talpra szeretnék állítani és önállósítani könyvkiadó tevékenységüket, médiahálózatukat, oktatásrendszerüket (Szabadkán folyamatban van az önálló magyar Tanítóképző regisztrálása). A szerb politikai körök ezt gyakran bezárkózásnak és szeparálódásnak, sőt nacionalizmusnak minősítik. 1.1. Vajdasági tudományos eredmények - magyar szempontból Tudományos tevékenység a Vajdaságban, a szerbiai állami oktatási rendszer keretében, vagy magán felsőoktatási intézményekben, valamint önálló tudományos intézetekben és műhelyekben zajlik. A Délvidéken kisebbségben élő magyarok formálisan elnyerték a nyelvhasználati jogot az általános, közép- és részben a felsőoktatásban is, sőt művelődési és a tudományos intézményeket is létesíthettek - főleg a szerbekkel együtt -, persze multikulturális együttérzéssel. Önálló magyar felsőoktatási intézmény a Vajdaságban még nincs. Az egybeolvasztott (szerb-magyar) oktatási és művelődési intézményeken keresztül évtizedeken át tart a kisebbségi értelmiségiek csendes asszimilációja. Karriert igazán csak az a kutató ember futhatott be, aki környezetének teljesítményét jóval felülmúlta és nem akadékoskodott, sőt ha elvárták tőle, bizonyította is lojalitását a mindenkori hatalom felé. Sajnos, a magyar értelmiség egy része így olyannyira elidegenedett a nemzeti közösségtől, hogy nem tartotta és most sem tartja szívügyének a magyar anyanyelvű oktatást, vagy a nemzeti identitástudat ápolását, inkább szakmai érvényesülésüket és anyagi boldogulásukat hajszolják. Újabban a magyar tudósok egy része határozottan kinyilvánítja politikai vagy nemzeti érzéseit, és munkájuk során, ha tehetik, kimutatják a magyar származásuk iránti elkötelezettségüket, vagy azt, hogy szívügyük a magyar szellemiségű és anyanyelvű oktatás az óvodától az egyetemig. Jelenleg a vajdasági magyar tudomány új önszerveződésének folyamatában vagyunk, hiszen a társadalmi közéleti feltételek is dinamikusan változnak az országban. A változó társadalmi értékek és csüggedés időszakában a minden korábbinál nagyobb szükség van a tudós elit pozitív magatartásformájára és új megoldási javaslatokra. Vajdaságban az utóbbi néhány évtizedben a magyar tudományosság és publikálás irodalom- és nyelvközpontú. A titói világban is közhelynek számított, hogy ha kisebbségi tudományosságról van szó, akkor az a nyelvtudomány, nyelvápolás. A többi humántudomány területén a kisebbségi nyelveken nem folyhatott felsőfokú képzés, sem pedig önálló tudományos kutatás. Ezért Vajdaságban kevés a szociológus, politológus, de a pszichológus, pedagógus, történész is, aki e tudományok területén és anyanyelvén publikál.
