Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Soós Kálmán: Tudományos könyvkiadás Kárpátalján a rendszerváltástól napjainkig (1985 - 2005)
22 Soós Kálmán igen jelentős szerepet játszó Kozma Miklós jelentős forrásértékkel bfró naplóját.85 A legtöbb mű a lokális és regionális munkák, a honismeret és helytörténet kategóriájába sorolhatóak be. Nincs itt terünk ezek tételes ismertetésére, inkább a publikálásuk révén megfogalmazható jelenségről szólunk. A kárpátaljai magyarság történetéről, mai helyzetéről általános képet nyújtó, részben korábban már idézett kötetek mellett rendelkezésre áll a vidék múltját, a honfoglalástól 1994-ig kis ívben összefoglaló, az események kronológiáját is mellékelő kötet,86 illetve az autonómia-törekvéseket központba állító és esetenként dokumentáló kiadvány87 mellett egy honismereti olvasó-88 és kézikönyv89 is. Ung és Máramaros megye esetében egy külön kötetben találhatjuk a vonatkozó, 1944-ig megjelent honismereti írásokat.90 A 90-es évek közepétől különböző főcím alatt, elsősorban P. Punykó Mária szervezésében és szerkesztésében Kárpátaljai néprajzi és honismereti dolgozatok sorozata vette kezdetét,91 amely további kötetekkel kiegészülve jelzi a kárpátaljai magyar folklorisztika hirtelen megélénkülését, súlyát. A leíró néprajzi- honismereti gyűjtemények mellett, egy-egy korszakra vonatkozóan, átfogó jelleggel a kárpátaljai származású moszkvai történész, Zseliczky Béla,92 illetve a régiónk tekintetében sokat publikáló, Budapesten élő Botlik József műveit,93 illetve az 1938-41-es események ukrán és magyar megítélésének teret biztosító kötetet91 emelhetjük ki. Új jelenség a nyelv, az oktatás, a politika összefüggéseinek, a kárpátaljai magyar nyelvhasználat jellegzetessége vizsgálatának erőteljes jelentkezése, első eredményeinek monografikus és kollektív feldolgozása. Előbb a második világháború utáni magyar nyelvű oktatás helyzetét, az oktatási rendszer fejlesztésének lehetőségeit regisztrálta vonatkozó dokumentumok tükrében Orosz Ildikó műve,95 majd Csernicskó István A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című sorozatban jelentette meg történeti, szociolingvisztikai elemzését96 Trianon nyelvi következményeiről, rámutatva a kétnyelvűség hatásaira, a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokra és különbségekre. A témában - főleg empirikus adatok alapján - további eredmények születtek,97 s külön tanulmánykötet látott napvilágot az idegen nyelv oktatásról kisebbségi környezetben is.98 A kárpátaljai magyar irodalom tekintetében a XX. század második felének termését tette mérlegre Eperjesi Penckófer János monográfiája.99 Balia László Kárpátalja képzőművészeinek három nemzedékét mutatja be tudományos hivatkozások és képmellékletek segítségével, legújabban pedig Molnár József és Molnár D. István végezték el a kárpátaljai magyarság etnodemográfiai leírását100 a legutóbbi népszámlálási és népmozgalmi adatok alapján. Visk101 és a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban megjelenő Gát történetét bemutató102 munkákon kívül igazából nincs folytatása a megkezdett falumonográfiáknak, amin a Guti körkép103, a ráti szociográfia104, és a Hömlöc lábánál elterülő települések figyelemfelkeltő leírása105 sem változtat. Feltűnő az is, hogy a kárpátaljai egyházak közül, valószínűleg hányattatott sorsa miatt, a görög katolikus egyház múltja került előtérbe. Történetét az ungvári uniótól a 1997-ig a Hármas Kereszt alatt106 című kiadvány tartalmazza, de ismerjük az egyházmegyéhez tartozó lelkészségek, a parókiákon működő leiké-
