Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Liszka József: A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól napjainkig
A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól... 101 1992-ben, társadalomkutatók (szociológusok, demográfusok, jogászok és történészek) laza csoportosulásaként jött létre Pozsonyban a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport. A csoporthoz tartozó kutatók érdeklődési köréhez szabott kutatási projektumokat valósít meg, konferenciákat szervez (1994: A szlovákiai magyar társadalomkutatás prioritásai; 1999: A nyelvhasználat és a nyelvpolitika kérdései), évente megrendezi közgyűlését, 1998 óta Mercurius Műhely címen a meghirdetett téma neves szakértőinek bevonásával szakmai megbeszéléseket rendez, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelenteti a Mercurius Könyvek kiadványsorozatot.15 1996-ban létrejött a Fórum Társadalomtudományi Intézet,16 amely fokozatosan alakította ki egyes osztályait, kutatási profiljait. A megalakulással közel egy időben átvette a somorjai Bibliotheca Hungarica szlovákiai magyar könyv- és levéltár működtetését, amely mára az intézet könyv- és adattáraként a legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménynek számít a szlovákiai magyarság körében. 1997. október 1-én Komárom székhellyel az intézet Etnológiai Központja jött létre. A kutatóközpont, amely tevékenységét a nevében szereplő „etnológia“ kifejezés alapján, „európai etnológia” értelemben fejti ki, a néprajztudomány hagyományos kutatási területeinek vizsgálata mellett nagy hangsúlyt helyez az interetnikus kapcsolatok kutatására éppúgy, mint a változásvizsgálatokra, valamint a történeti (főleg településtörténeti) aspektusok figyelembevételére. Szakkönyvtárat, néprajzi adattárat gondoz és fejleszt, valamint létrehozta a Szakrális Kisemlék Archívumot. Az Etnológiai Központ megalakulásával bizonyos fokú munkamegosztásra nyílott mód: a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elvileg a néprajzi kutatás társadalmi bázisának a megerősítésén munkálkodhat, nagyobb erővel foglalkozhat az önkéntes gyűjtőmozgalom kiszélesítése érdekében, valamint a fiatalok továbbképzése terén. Az Etnológiai Központ ezzel szemben kutatási programokat dolgoz ki és valósít meg, a tudományos könyvkiadást, továbbá a néprajzi könyv- és adattár, valamint speciális archívumok gondozását és fejlesztését vállalta magára. A komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, illetve a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pedig elvileg egy központi magyar múzeumi intézmény magva, koordinációs, dokumentációs és publikációs lehetőségekkel, valamint állandó expozíció és időszaki (vándorkiállítások rendezésének lehetőségével. Halványan körvonalazódni látszik a néprajznak az egyetemi oktatásba való beemelésének a lehetősége is. A Fórum Kisebbségkutató Intézeten belül fokozatosan alakultak ki az egyes tudományos diszciplínák részlegei, így mára a történettudománynak, szociológiának, irodalomtudománynak, az interetnikus kutatásoknak is külön gazdája van. Szociológiai felmérések és elemzések, történeti kronológiák, néprajzi és történeti bibliográfiák, monográfiák készülnek a Fórum Kisebbségkutató Intézet egyre intenzívebb tevékenységet kifejtő műhelyében. Az intézet megalakulását követően szinte azonnal élénk publikációs tevékenységbe kezdett. Kiadásában jelenik meg a Miscellanea Bibliothecae Hungaricae, a Nostra Tempora, valamint a Disputationes Samarienses és a Fontes Históriáé Hungarorum c. kiadványsorozat. Komáromi részlege, az Etnológiai Központ kiadványsorozataiban (Lokális és Regionális Monográfiák; Notitia Historico-ethnologica; Interethnica) a hazai
