Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Liszka József: A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól napjainkig
A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól...99 csak magyar nyelvű orgánumok mellett) a kutatási eredmények közzétételét tetté k/teszik lehetővé. 2. Tudományos élet és könyvkiadás 1989 után A magyar tudományos élet, a maga intézmény- és kapcsolatrendszerével voltaképpen a rendszerváltás után bontakozott ki (Cseh)Szlovákiában. Habár az ekkor létrejött tudományos társaságok, nonprofit szervezetek a hatályos törvények értelmében nem folytathatnak könyvkiadói, pontosabban -terjesztői tevékenységet (ezért ezt általában az alább bemutatásra kerülő kiadók vállalják magukra), ha tudományos könyvkiadásról beszélünk, nem kerülhetjük meg azokat az intézményeket, egyesületeket, amelyeknek műhelyében a konkrét munkák megszülettek. Bár a hetvenes évek legvégén és a nyolcvanas évek elején a budapesti, pozsonyi, brünni és prágai egyetemeken egyre több, társadalomtudományokkal foglakozó fiatal magyar szakember végzett, összehangolt kutatásra, intézményszervezésre csak 1989 után kerülhetett sor. A legszervezettebbek a néprajzkutatók voltak, hiszen már 1989. december 9-én (ismét) megalakították a Csemadok volt Néprajzi Szakbizottságából a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot.11 A Társaság alapvető célkitűzései közé a szlovákiai magyar néprajzi kutatások szervezése, koordinálása, az eredmények közzététele, a népi kultúra propagálása tartozott. Tudományos kutatásokat, konferenciákat, továbbképző tanfolyamokat szervezett, kiadványsorozatában (Népismereti Könyvtár) kismonográfiákat, tanulmányköteteket jelentetett meg (ez ideig összesen kilenc kötetben), Hírharang címen néprajzi tájékoztató füzetet adott ki 1990-1999 között, a fiatal, kezdő gyűjtők eredményeit az Utánpótlás című füzetekben (összesen három darabban) jelentette meg.12 Nagyjából ugyanebben az időben, 1990 elején, szintén a Csemadok egykori szakbizottságaiból alakult ki a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága és a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság is. Előbbi kutatási programokat valósított meg, tudományos konferenciákat szervezett, míg az utóbbi inkább tudományos ismeretterjesztő tevékenységet fejtett ki. Korábbi kezdeményezések (1968, 1981 stb.) után131991. október 1-én alakult meg a komáromi Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya, amely az akkori ígéretek és tervek szerint egy leendő önálló szlovákiai magyar múzeum csírája kellett volna, hogy legyen. Célul tűzte ki a dél-szlovákiai múzeumok gyűjteményeinek a felmérését, szlovákiai magyar hírlap- és folyóirattárat, aprónyomtatvány-gyűjteményt hozott létre, valamint gondozta a (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság könyvtárát és adattárát. Kutatási projektumokat kezdeményezett és koordinált, konferenciákat valósított meg. Évkönyvet jelentetett meg Acta Museologica címen, amelynek egyetlen kötete, az 1-2. összevont szám az 1991-ben megvalósult, interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi részén c. nemzetközi tudományos tanácskozás anyagát közölte le. Régészeti és néprajzi bibliográfiákat adott ki. 1995-öt követően
