Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Nemzeti szenvedély 93 Éppen ezért az állam egyszerre biztosíthatja az emberi jogokat minden polgára számára, és tagadhatja meg, illetve korlátozhatja egyes polgárai nemzetiségi jogait. A polgár például elvárhatja államától, hogy biztosítja az oktatáshoz való jogot minden gyermek számára, ám hogy az oktatás anyanyelven történjen, már csak a többség joga. Ez következne a nacionalizmus szenvedélyszerű jellemzéséből olyan, az emberi jogok értékrendjét képviselő gondolkodók esetében is, mint például Isaiah Berlin. A felfogásban azonban a liberális demokrácia gyengesége mutatkozik meg, nem pedig a probléma megoldhatatlansága. Nevezetesen a korai liberális állam arra való képtelensége, hogy a józan ész segítségével szorítsa korlátok közé az eltérő nemzeti szenvedélyeket. Ezért legfeljebb Sigdwick megfontolásai alapján tudomásulvételükre szorítkozik 158 Ezen a ponton azonban a liberális demokrácia még egy dilemmával kerül szembe. Ez pedig a második feltételből ered. Amint mondtuk, az első feltétel teljesítéséhez az államot a többség nemzeti indulatának kell megfeleltetni, azaz annak eszközévé kell tenni. Ám ehhez pontosan tisztázni kellene ezen indulatok mibenlétét, hogy az állam intézményei pontosan megfelelhessenek nekik. És ez az a pont, ahol feszültség keletkezik az eljárásmódon belül, hiszen az indulatok mindenki által egységes fontossági sorrendbe rendezett és elfogadott katalógusa nem létezik. Ebben az esetben azonban az indulatok fontossági sorrendjét csak maguk az indulatok alakíthatják ki. Politikai vonatkozásaik tekintetében pedig a hatalom teremt bennük hierarchikus rendet a hobbesi logika értelmében. A hatalom pedig nem az egyetértés alapján teszi ezt, hanem saját érdekei, sőt saját szenvedélyei alapján. Ám a hatalomban nem ülők elvileg kötelesek elfogadni, hiszen ez az állapot nemzeti értelemben is jobb a hobbesi természeti állapotnál. Azaz a megoldás a végrehajtó hatalmat birtoklóknak ad szabad kezet a parlamenti demokráciák keretei közt is, s csak részben és közvetve korlátozzák az alkotmányos rend egyéb területeken érvényes egyetértési szabályai. Vagyis ha a nemzeti identitás alapvetően szenvedélyszerű, amely révén a nemzeti uralja az egyént, akkor a liberális államnak azt a problémát kell megoldania, hogyan lehet kombinálni az emberi jogokon és alkotmányosságon nyugvó államot Hob-
