Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Nacionális és prenacionális identitás 89 vánják hagyni helyi csoportjukat, azaz szükséges, hogy maga a szélesebb társadalom liberális politikai kultúrát megtestesítő társadalom legyen, amelyben érvényesül a társulás szabadsága-Ám Kukathas felfogása hagy néhány rést, még ha állításai nyilvánvalóan helyesek is. Ezen elmélet szerint például nem indokolhatóak kisebbségi jogok illiberális, illetve nem eléggé liberális társadalmakban. Továbbá nyitva marad az a szociológiai kérdés, hogy mekkorának kell lennie a liberális társadalmi környezetnek, hogy az illiberális kisebbség ne veszélyeztesse azt. A belső megszorítások határait mindenképpen világosan meg kell vonnunk, ha ugyanis megközelítésünk emberi jogi természetű, úgy kiindulópontunknak az egyénnek kell lennie. Ha pedig az egyén emberi méltóságát tiszteletben kívánjuk tartani, s mást ebben az esetben nem is tehetünk, úgy azokból az egyénekből kell kiindulnunk, akik prenacionális, például törzsi társadalmakban élnek, illetve esetenként még a törzsiséget is megelőző nemzetségi társadalmakban. Ennek kapcsán leszögezhető az a megállapítás, hogy a nemzetségi és törzsi társadalmak különleges védelem nélküli konfrontációja a modern világgal e társadalmak pusztulásához vezet. Ezért különleges védelemben kell részesülniük. Ám ez egyben jelentheti azt is, hogy védelemben részesülnek e társadalmaknak az emberi jogokat sértő sajátosságai is. Ugyanakkor ismert, hogy a különböző kultúrák eltérően vélekedhetnek erről a kérdésről, így további pontosítás szükséges. Világosan meg kell különböztetnünk az imént vázolt morális kötelességünket attól a helyzettől, amikor is az adott törzsi társadalom törzsi arisztokráciája ismeri ugyan a liberális társadalom szabályait és a belőle fakadó előnyöket, ám törzse egyszerű tagjainak mitikus kötődésével saját hasznára él vissza. Ez a helyzet természetesen egészen más morális kötelességeket ró „az emberi jogok világára". Itt nem indokolható az uralkodó viszonyok teljes védelme. A törzsi adósrabszolgaság modernizált változatai nem indokolják e viszonyok védelmét. Emberek áruvá tétele törzsi eszközökkel nem védhető a piaci versenyt még nem ismerő kultúra eszköztárával. E társadalmak védelme tehát indokolt-
