Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Egyéni akarat vagy objektív meghatározottság 79 megteremtve ezáltal a konkrét állam polgárainak olyan összetartását, amely az állam alapjává a nemzetet mint ősiséget teszi. Taylor kritikájának egyik lehetséges módja, központi fogalma az emberi méltóság központi jelentőségének elvitatása. Walter Feinberg például nem ért egyet azzal, hogy Taylor az emberi méltóságot tekinti a nacionalizmus lényegének. Szerinte abban sincs igaza, hogy a törzsi impulzusok meghaladhatok a modernizáció által. Abban a kérdésben viszont egyetért vele, hogy a nacionalizmus kifejeződéseit tekintve a nacionalisták a kollektív egyediségük hangját igénylik.132 Will Kymlicka Taylor modernizációelméletét ugyan elfogadja, ám bírálja, hogy Taylor a méltóságot és az elismerést állítja a középpontba. Kymlicka szerint ugyanis a nyelv és a kultúra tartozik oda. A méltóság plauzibilis, akár ellentétbe is kerülhet az előzőkkel.133 Taylor szintézisének egyik legnagyobb hiányossága, hogy lényegében véve nem alkalmas a nacionalizmus egyes típusainak differenciált megítélésére.134 Taylor abba a hibába esik, amelynek elkerülésére csak a szintetikus szemléletmód alkalmas, mégpedig oly módon, hogy a nacionalizmus egyes típusait és elemeit mind sajátosságaik szempontjából, mind pedig e sajátosságaikkal összefüggésben morális szempontból is differenciálja. Ha ugyanis a nacionalizmust egyetlen lényegi elemre próbáljuk redukálni, akkor - amint az már kiderült - óhatatlanul beleütközünk elemei listájának befejezhetetlenségébe. Ebből eredően pedig megmagyarázhatatlan kivételekkel és differenciációs nehézségekkel kerülünk szembe. A nacionalizmusok attól függetlenül rendelkeznek bizonyos közös jegyekkel, hogy egyes típusai eltérnek egymástól, sőt új, eddig nem létezett típusok kialakulásával is számolni kell, így a típusok listája sem lehet teljes. Ám e jegyek nem olyanok, amelyek mindegyike feltétlenül jelen van mindegyik típusban, illetve ha jelen is van, nem biztos, hogy ugyanakkora súllyal bír.135 Charles Taylornál azonban a nacionalizmus révén az egyén méltóságát az egyetemessel szembeni ellenállás folyamatában szerzi meg. Taylor tehát átírja Kantnak az emberi méltóságról alkotott felfogását. Méltóságát az ember nála akkor nyeri el, ha az elit tagja és az ősiség által adottnak tekinti a nemzetet mint a modern állam legitimációs bázisát. Taylornál tehát az elitek ve
