Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Jegyzetek

236 Jegyzetek

rá. Lásd Greenfeld, Liah: The modern religion? Critical Review, Vol. 10. No. 2. 169-191. p.

156. Mill álláspontja az államon belüli egységes nemzeti kultúra szükségességéről lényegében véve a hobbesi szenvedélyek körébe besorolt nemzeti identitás felfogásán alapszik.

157. Azaz Locke kivétele visszahat más területekre is.

158. A liberális demokrácia alárendelése a nemzeti indulatoknak egyébként ott jelenik meg erősebben, ahol maga a józan ész elvrendszere egyébként is alacsony elfogadottsággal bír az adott társadalomban. Ennyiben alighanem találó Hans Kohn különbségtétele a keleti és nyugati nacionalizmusok jellege között. Lásd Kohn, Hans: Western and Eastern Nationalism. In: Hutchinson & Smith: i. m. 162-165. p.

159. Ez a probléma nemcsak a nemzeti többség, hanem gyakran a nemzeti kisebbségeknek a liberális demokráciában elnyert jogai kapcsán merül fel, feltételezve a lehetőséget, hogy a kisebbségek saját illiberális vezetőik hatalma alá kerülhetnek, éppen speciális kollektív jogainak eredményeképpen.

160. Lásd Geertz, Clifford: Primordial and Civic Ties. In: Hutchinson & Smith: i. m. 30-31. p.

161. Avishai Margalit és Joseph Ráz több csoporttulajdonságot sorol fel, és velük kapcsolatban kitér a fenti probléma egyik fontos elemére, a nemzeti identitásváltásra. Margalit és Ráz szerint a csoport közös karakterrel és közös kultúrával rendelkezik. A csoport tagjai ezt a kultúrát fogják elsajátítani, annak karaktere fogja jellemezni őket. Ám hozzáteszik, hogy „Ezek a vonások nem szükségszerűen kitörölhetetlenek. Az emberek szakíthatnak korábbi kultúrájukkal, és újat sajátíthatnak el. Ez lassú és fájdalmas folyamat, és ritkán végződik teljes sikerrel.” Margalit, Avishai-Raz, Joseph: A nemzeti önrendelkezés. In: Bretter György-Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: a nacionalizmus. I. m. 112-113. p. Az egyén és közösség közti kapcsolat ezért szerintük az önrendelkezés melletti érv lényegi eleme.

162. Uo.

163. Ezzel kapcsolatban lásd Kis János: Túl a nemzetállamon. In: uő: Az állam semlegessége. Budapest, Atlantisz Kiadó, 1997, 140-142. p.

164. Lásd Miller, David: On Nationality. 17. p„ illetve Wittgenstein, Ludwig: Filozófiai vizsgálódások. Budapest, Atlantisz Kiadó, 1998, 68-69. p.

165. Lásd Parekh, Bhikhu: Defining national identity in a munticultural society. In: Mortimer, Edward (ed.): People Nation & State. London-New York, I. B. Tauris Publishers, 1999, 66-74. p.