Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Jegyzetek

228 Jegyzetek elemzi Kelemen János. Lásd Kelemen János: Az ész képe és tet­te. Budapest, Atlantisz Kiadó, 2000,15-50. p. 15. A nacionalizmus és a magas kultúra kapcsolatát Ernest Gellner nyilvánvaló bizonyítja. Lásd Gellner, Ernest: Nations and nationa­lism. Oxford, Blackwell Publishers, 1993, 35-38. p. 16. A folyamatot kiválóan jellemzi például Smith, Anthony D.: i. m. 71-98. p. 17. Az összefüggés kiváló kifejtését adja Barnard, F. M.: Self-Direction and Political Legitimacy - Rousseau and Herder című műve (Ox­ford, Clarendon Press, 1988). 18. Lásd Gellner: Nations and nationalism. I. m. 131-132. p. 19. Ennek egyik lehetséges módja az az álláspont, hogy e köztes struktúrák sajátos morális jelentőséggel bírnak az egyén szemé­lyiségfejlődésében. Will Kymlicka az ún. szocietális társadalom fo­galmával egy ilyen megoldást kínál. 20. Kelemen: i. m. 50. p. 21. Lásd Hume, David: A nemzeti sajátosságokról. In: David Hume összes esszéi. Budapest, Atlantisz, 1992. 22. I. m. 196. p. 23. Uo. 24. Hume szerint a katona és a pap mindig különbözik, azonban „min­den vallás papjai egyformák", a hivatás minden bizonnyal érvény­re jut az egyéni jellem formálásában. Az életmód befolyásol pl. a katonák esetében is. A fizikai okokat tekintve ugyanakkor kétke­dő. Hume: i. m. 197. p. Leszögezi, hogy „nem hiszem, hogy az em­berek lelki alkatukból bármit is a klímának, az ételeknek vagy a földrajzi fekvésnek köszönhetnének”. I. m. 199. p. 25. I. m. 200. p. 26. I. m. 197. p. 27. I. m. 196. p. 28. Ennek oka lehet az is, hogy Hume az egyén identitásának lélekta­ni jelleget is tulajdonított. Ezt az álláspontot képviseli Philip Glea­son az Identifying Identity: A Semantic History című tanulmányá­ban. In: Sollors, Werner (ed.): Theories of Ehnicity. London, 1996, 461. p. 29. Egyet lehet érteni Jeff Spinnerrel, hogy David Hume jellemezte ugyan a nemzeti karakterben meglevő különbségeket, de nem taglalta kimerítően a belőlük származó következményeket. Ám ez nem jelenti azt, hogy e következmények ne lennének elgondolha­tok. Lásd Spinner, Jeff: The Boundaries of Citizenship. Baltimore and London, The John Hopkins University Press, 1994, 8. p. 30. Lásd Gellner: Nations and nationalism. I. m. 64-67. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom