Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
VII. Következmények
Következmények 225 masztani benne, hogy e konfliktusok megoldásai közé ne tartozhasson egyesek nemzeti identitásának hatalmi felszámolása. Az állam kötelességei közé tartozzon annak a térnek a megnyitása saját keretén belül, amely polgárai teljes nemzeti életének feltétele. A nacionalizmus emberi jogi felfogása természetesen nem jelenti a nemzeti agresszivitás megszűnését. Nem több egy érvnél, hiszen ennek a folyamatnak számos lényeges eleme van. Ugyanakkor azt sem állíthatjuk, hogy bármilyen más eleme önmagában megoldást kínál. Ezért például Anthony D. Smith-szel csak részben lehet egyetérteni, ő ugyanis a nacionalizmus negatívumai kapcsán születő megoldást a kölcsönös függőségek világméretű erősödésében és kiterjedésében látja. Szerinte az új politikai, gazdasági és kulturális erők transznacionális hatással bírnak. A kozmopolitizmus terjedése ugyanakkor szerinte nem foglalja magában a nacionalizmus megszűnését. Az emberi lény többféle kollektív identitással rendelkezik. Megjelenik ugyan a kontinensek egységesülésével a „kultúracsaládok’’ felfogása, de a bevándorlás újabb feszültségek forrása lehet a korábban homogén kultúrákban. Ám Anthony D. Smith szerint a nemzetek és nemzeti identitások világa nem reménytelen eset. A nacionalizmus ugyan nem lehet felelős különféle zsarnoki rendszerek demokratizálásáért, de az elnyomott népek büszkeségének forrásává válhat, és a demokráciákhoz történő csatlakozás, illetve a hozzájuk történő visszatérés elismert módja lehet. És mindaddig fennmarad, ameddig ezeket a szükségleteket nem elégíti ki az identifikáció más fajtája.289 Anthony D. Smith véleményéhez azonban hozzá kell tennünk, hogy a világméretű kölcsönös függőségek nyilvánvalóan bírhatnak ilyen hatással, de önmagukban az elnyomás új formáit is hozhatják. Ugyanúgy részben igaza van Ernest Gellnernek, aki szerint a technológiai fejlődés eredményezi a megoldást, minthogy nemzetek fölötti technológiai összefonódás alakul ki. Ebből Gellner - milli elemeket is magában foglaló - felfogása alapján alighanem más érdekviszonyok következnek.290 Ám Smith-hez hasonlóan ez az egy elemre redukált minta sem jelentheti a probléma tényleges megoldását. Mind a kölcsönös függőségek világméretű rendje, mind pedig a technológia nemzetközivé válása reali
