Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
VI. A jogok és az esélyegyenlőség
216 A jogok és az esélyegyenlőség mogatná, illetve méltányosan támogatná azokat. Eldöntheti például, hogy mely nyelvre szinkronizált, illetve mely nyelven feliratozott filmeket támogat, avagy nem támogat nyilvánvaló egyenlőtlenséget teremtve. 2.4. A nemzeti szerveződés Ebben az esetben is állíthatja az állam, hogy nem sérti az egyesülési szabadságot, hiszen nem tiltja be a nemzetiségi szervezeteket. Az egyesülési jog története nem az államon belüli nemzeti törésvonalak mentén alakult, hanem más társadalmi konfliktusok mentén.282 Ugyanakkor az állam és mögötte a politikai közösség másképpen is viselkedhet. Megteheti, hogy a nemzetileg nem preferáltakat kevésbé támogatja, esetleg egyáltalán nem támogatja. Az állam által meghirdetett pályázatokból például az ilyen szervezetek nem részesülnek, az állami konzultatív testületekbe nem kapnak meghívást, egyszóval az állam ezeket a szervezeteket nem tekinti partnerének, míg a nemzetileg megfelelőket igen. Az állam tehát engedélyezheti nemzetiségi rendezvények szervezését, nemzetiségi egyletek, társaságok, sőt akár politikai szervezetek alapítását és működtetését, azt állítva, hogy ez megfelel a gyülekezési, valamint az egyesülési szabadság követelményeinek. Ez az állapot ugyanakkor nem védi hatékonyan az egyén nemzeti sajátosságait az olyan állammal szemben, amely a saját maga által nemzetinek minősített intézményeket nemcsak eltűri, de támogatja is. Ennek kapcsán külön említést érdemel ama jog, hogy akár olyan politikai szervezeteket alapítsanak az adott ország polgárai, amelyek révén nemzeti sajátosságaikat kívánják érvényesíteni, s ezek révén kapcsolódjanak be az ország politikai életébe. Itt jegyezzük meg, hogy maga Mill ennek az elvnek az érvényesítését nem tudja elképzelni. A politikai verseny többségi alapú eldöntése ugyanakkor állandó nemzeti alapú törésvonalakat eredményez az adott ország választói rétegében, és ezért pártrendszere e törésvonal mentén is szerveződik.283 A nemzeti forradalom egy nemzethez kötése ilyen következménnyel is járhat a többségi politikai döntéshozatal eredményeképpen a nemzeti politikai szerveződés engedélyezése esetén.
