Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

VI. A jogok és az esélyegyenlőség

Jogaink 211

mokratikus állam senkit sem kényszeríthet ilyen állás betöltésére és a hozzá szükséges ismeretek elsajátítására. Ugyanez lehet a helyzet az állam nemzetileg homogén területein is, hacsak hosszú folyamat eredményeképpen nem váltak elegendően alkalmassá az ilyen feladatok betöltésére. Ám más a helyzet ott, ahol az adott nemzeti kisebbség tagjai élnek.

Hasonló probléma jelenik meg az államilag szabályozható feliratok nyelvének kérdésében. Ha az állam szabadon dönthet erről a kérdésről, s a feliratok nyelve nem kötődik az adott helyen élők jogához, akkor nyilvánvalóan hátrányba hozza azokat az egyéneket, akiknek nem anyanyelve a feliratok nyelve. Van a hátrányba hozásnak egy finomabb megoldása is, mégpedig az, hogy nem minden felirat jelenik meg csak a hivatalosnak minősített nyelven, némelyek megjelenhetnek kétnyelvűén. Gyakran a hivatalosnak nem minősített nyelven megjelenő feliratok kisebb táblán jelennek meg, vagyis ezeken kisebb betűket használnak, mint a hivatalos nyelven megjelenőknél - amint az például Szlovákiában történt -, ezzel is jelezve, hogy itt másodrendű, tehát kisebb értékű nyelvről van szó, mint az állam által hivatalosnak minősített.

Az információszabadság, tehát esetünkben az információ közlésének a szabadsága a kisebbség nyelvén, valamint a közszolgálati médiákhoz való hozzájutás joga, természetesen szintén az adott kisebbség nyelvén, olyan jog, amely eredeztethető az egyén jogából, de nyilvánvalóan vannak közösségi dimenziói is. Esetükben pedig szükség lehet az állam intézményeire. Például a közszolgálati médiában való részesedés miatt.

De a fentiek alapján az egyéni jogból következik a kisebbségi nyelv elismerésének joga, illetve a településnevek, az utcanevek, valamint az egyéb jelzések felállításának joga, illetve egyéb jelzések kisebbségi nyelven történő feltüntetésének joga. Az egyén ugyanis elvárhatja ezek érvényesítését. És léteznek olyan eljárások, amelyek révén szabadon kinyilváníthatja ebbéli egyéni akaratát.

2.2. Oktatási jogok

Az oktatás nyelvét illetően a hivatalos nyelv rendező elvéből kiindulva az anyanyelvi oktatás kérdésköre is megoldható. Az ok