Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
192 Emberi jogok - nemzeti jogok sebbségeké, ezért kell a kisebbségek sajátos jogait az emberi jogok mellé rendelnie. így azonban elválasztja azokat a többséghez tartozók jogaitól, kiegészítő szerepet adva nekik. Ebben az esetben azonban a szocietális csoportok szerepe kapcsán indokolt jogok csak keretjogok lehetnek, a pontosítás mechanizmusai nélkül. Harmadrészt a mellérendelés nehézzé teszi annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mi alapján dönthetünk olyan helyzetben, amikor a kisebbség sajátos joga összeütközésbe kerül az emberi jogok valamelyikével vagy valamely csoport jogaival, főként ha a kisebbségek jogai keretjogok, és nem különíthetők el a nemzet előtti társadalmak szerkezeti formáitól. Az elmélet ebben a formájában azonban nem képes megoldani a belső megszorítás és külső védelem problémáját. A csoportspecifikus jogok anélkül, hogy összeillesztenénk őket a liberális demokrácia emberi jogi alapvetésével, lehetőséget nyitnak az alapjogok egyenlőségelvének megsértésére, illetve a csoport felbomlását eredményezhetik. Ám, s ezt a szerző jól látja, a politikai szint nélkül a kulturális jogok irreálissá válhatnak. A problémát azonban nem a kulturális jogok feloldásával, hanem - a liberális állam szabályrendszerét betartva - a politikai jogokkal való kiegészítésükkel lehet megoldani. A közösségi döntések számottevő része politikai vonatkozású, sőt az állam révén történik. Éppen ezért pusztán az emberi jogok általános fogalomkörén belül több megoldhatatlan probléma elé állítja az érintetteket. Ennek okán meg kell vizsgálni a nemzeti jogok polgári jogi jellegét. Az állam intézményrendszerének olyan szerkezete híján, amelyik a többségnek és kisebbségnek egyaránt biztosítja a döntéshozatalban való effektiv részvételt, valamint annak jogát, hogy ellenőrizze a másik fél cselekedeteinek törvényességét, sőt politikai tekintetben a helyességét, az emberi jogok is érvényesíthetetlenné válnának. Ennek kapcsán felvethető, hogy az állam intézményrendszerében helyet kell kapniuk olyan intézményeknek, melyek révén különböző nemzetiségű polgárai, közösségi döntéseik révén, állami késleltetés nélkül fejleszthetik azon sajátosságaikat, amelyek közösségi természetűek. Ugyanakkor ezeknek az intézményeknek sem jellege, sem pedig mű
