Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
188 Emberi jogok - nemzeti jogok ■k-k-k E fejezetben az emberi jogok egyik egyetemességének okán módosítottuk kérdésünket. Összegzésül megállapítható, hogy az eredeti kérdésre - emberi jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai?- adandó válasz akkor feleltethető meg az egyetemesség követelményének, ha nem maradunk a kérdés szabta keretek között. Ha ugyanis csak a nemzeti kisebbségek nemzeti vonatkozású jogainak emberi jogi természetét próbáljuk igazolni, akkor óhatatlanul elszakítjuk azokat mások hasonló természetű jogaitól, akik csak annyiban különböznek a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyénektől, hogy nem élnek kisebbségben. Ezért nemcsak a nemzeti kisebbségek nemzeti vonatkozású jogait vizsgáljuk, hanem a nemzeti jogokat általában. Tehát kérdésünk úgy hangzik, hogy emberi jogok-e a nemzeti jogok, tartozzanak a velük élni kívánó személyek akár nemzeti kisebbséghez, akár nemzeti többséghez. Ha feltételezzük, hogy a nemzeti jogok nem esnek minden elemükben kívül az emberi jogok körén, akkor mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy a nemzeti jogok morális alapjai közt találunk-e olyan elemeket, amelyek kapcsán indokolt lehet e jogok legalább egy részének emberi jogi minősítése. Ehhez azonban át kell gondolnunk az egyén nemzeti jogainak morális alapjait. Először megvizsgáltuk a nemleges válasz politikai következményeit. Ha tehát nem emberi jogi természetűek a nemzeti jogok, azaz teljes egészükben kívül esnek az emberi jogok körén, akkor a liberális demokráciákban természetesen a mindenkori többség hatáskörébe sorolhatók. Ám a nemzeti jogokról ebben az esetben sem dönthet a mindenkori nemzeti többség, hanem- amint az már John Stuart Mill kapcsán kiderült - a mindenkori politikai többség hatalmába kerül a döntés, amely nem feltétlenül azonos a nemzeti többséggel. Ha pedig a mindenkori politikai többség dönthet a nemzeti jogokról, akkor azt nemcsak a nemzeti kisebbségek tagjainak vonatkozásában teheti, hanem a nemzeti többség tagjainak vonatkozásában is. Következésképpen az egyének nemzeti jogait a mindenkori politikai többség szabhatja meg. Akarata szerint természetesen különbséget is tehet az egyes egyének nemzeti mivolta között, eltérő érték
