Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
180 Emberi jogok - nemzeti jogok Nemzeti értelemben is érvényesülnie kell mind a negatív nemzeti jogoknak, azaz a jognak a be nem avatkozásra, mind a pozitív jogoknak, azaz a jognak a segítségre, mind az adminisztrációs jogoknak. Narveson szerint ugyanis minden alapjog esetében ez utóbbihoz jutunk el. Ahhoz, hogy miképpen adminisztrálják az adott jogot. Jogunk van tehát arra, hogy jogainkat megfelelő módon és ésszerűen adminisztrálják. Pozitív jogaink esetén jogunk van mások bizonyos fajta aktivitására. És ez az adott jog adminisztrálását is jelenti. A negatív jogok esetében pedig annak hatékony megakadályozására van jogunk, hogy kárt okozzanak nekünk.251 Nyilvánvaló, hogy aligha minősíthető indulati tényezőnek például az egységes vámhatárok szükségessége a feudális árumegállítási joggal szemben, az egységes törvényes rend, az egységes hivatalos nyelv, az anyanyelvi képzés, a tudomány és a közigazgatás nyelve és kapcsolatuk az anyanyelvi képzéssel szemben. Ugyanúgy a tudomány és a gazdaság kapcsolata vagy éppen az az elv, hogy ezek a nyelvek beszélt nyelvek, és így folyamatosan fejlődő, gazdagodó nyelvek legyenek, ne pedig holt nyelvek. Ugyanakkor ezek és más elgondolható elemek kulcsszerepet játszottak a nacionalizmus kialakulásában. Megértésük lehetősége pedig egyben morális értékelésük lehetőségét is jelenti. A felsorolt példák mindegyikével kapcsolatban feltehetők olyan morális természetű kérdések, amelyek alapja az egyén. A felsorolt példák alapján a nacionalizmus morális alapjai nem függetlenek az egyéntől, s aligha állítható róluk, hogy az egyéni akarat irreleváns ebben a kérdésben, minthogy kollektív természetű problémáról van szó, amelyben az egyén csupán valamely kollektíva részeként, a kollektíva szabályainak alárendelve értelmezhető. Ugyanakkor számos esetben mégis ez történt. Például ezt jelzi Hobsbawm inštrumentalista nemzetalkotási elmélete. Nemzeteket úgymond alkotni kell, központilag kell kialakítani azokat a tényezőket, amelyek a nemzettudat nélküli embereket nemzettudattal bíró emberekké változtatnak. Ezért egy központi sémába kell beilleszteni őket. S ez a nézet nyilvánvalóan jelentős hatással volt számos nemzet születésére. Ugyanakkor aligha lehet szabadon megválasztani e sémát. Amint az az instrumentalizmus kritikája kapcsán világossá vált, a nemzetek
