Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

V. Emberi jogok - nemzeti jogok

174 Emberi jogok - nemzeti jogok sonló egyetemesen érvényesíthető intézményes mintája a nem­zeti különbségek megjelenítésének a liberális demokrácia ál­lamszerkezetében. Létezik-e olyan modell, amely legfeljebb kis eltérésekkel alkalmazható minden állam és minden nemzeti ki­sebbség és többség esetében, ha azok elfogadják az állam szer­kezetének liberális elveit? A válasznak ebben az esetben taga­dónak kell lennie. Nincsen ilyen általános modell, még ha tör­téntek is kísérletek ennek kialakítására. Azért nincs, mert az egyes kisebbségek nem egy, hanem több vonatkozásuk alapján különböznek egymástól. Más jellegű intézményekre lehet szüksége például egy kis létszámú és egy nagy létszámú kisebbségnek, egy területileg koncentráltnak és egy szórványkisebbségnek vagy éppen egy olyannak, amely részben területileg koncentrált, részben pedig szórványkisebb­ség. Ezek és más különbségek pedig akár egyazon országon be­lül egyszerre is megjelenhetnek. Nem jelent elegendő közös ala­pot még az általánosan elfogadottnak tűnő önkormányzatiság elve sem, jóllehet ezt az elvet szinte mindegyik kisebbség érvé­nyesíteni szeretné, de egyrészt eltérő intézményes keretek kö­zött, másrészt az állami döntéshozatal további intézményeiben történő képviselet nélkül nem tartják elégségesnek. Egy népes kisebbség esetében például aligha elegendő a kisebbségi ön­­kormányzat, a törvényhozásban való képviselet, sőt akár a kor­mányban történő részvétel lehetősége nélkül. Az autonómia te­hát önmagában nem minden esetben elégséges intézményes feltétele a kisebbségben élők nemzeti fejlődésének. Ha pedig nincsen egyetemesen alkalmazható intézményes megoldás, akkor felvetődik a kérdés: van-e egyáltalán elvi alap­ja a különböző nemzetiségű polgárai nemzeti egyenlőségének a nemzeti kollektivitás szintjén. Lehetnek-e egyáltalán a modern államnak nemzeti különbözőségükben is egyenlő polgárai? Hi­szen, mint kiderült, az ilyen állam nemzetileg nem lehet semle­ges. Ha ugyanis eltérő nemzetiségű polgárai nemzeti egyenlősé­ge nem lehetséges, akkor a legjobb esetben sem marad más megoldás, csak a liberális nacionalizmus fokozatos beolvadást kínáló alternatívája s végül az államon belüli teljes nemzeti ho­mogenitás. Ám a polgári egyenlőségnek létezhet egy, a nemzeti különbö­zőséget magában foglaló tere. Ez a tér azonban, éppen a külön­

Next

/
Oldalképek
Tartalom