Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

V. Emberi jogok - nemzeti jogok

172 Emberi jogok - nemzeti jogok egyik csoportjának nemzeti sajátosságai váljanak. A másik fele választhat a magántársulás és a törzsiség között. A kulturális jo­gok fogalmára éppen emiatt van szükség. Ám, s ezt a szerző jól látja, a politikai szint nélkül a kulturális jogok irreálissá válhat­nak. A problémát azonban nem a kulturális jogok feloldásával, hanem - a liberális állam szabályrendszerét betartva - politikai jogokkal való kiegészítésükkel lehet megoldani. A közösségi döntések számottevő része politikai vonatkozá­sú, sőt az állam révén történik. Éppen ezért pusztán az emberi jogok általános fogalomkörén belül több megoldhatatlan problé­ma elé állítja az érintetteket. Ezért meg kell vizsgálni a nemzeti jogok polgári jogi jellegét.247 Problémafelvetésünknek a követke­zőképpen kell hangoznia: vajon az egyén az állam polgáraként, tehát az államot alkotó politikai közösség tagjaként is igényelhe­ti-e, hogy az állam intézményrendszere révén fejleszthesse azon nemzeti sajátosságait, amelyet az állam intézményrendszere ré­vén lehet csak fejleszteni, ami a liberális demokráciában egy­ben azt is jelenti, hogy a politikai közösség egészének vagy leg­alább többségének közös döntései által tehesse ezt. David Miller például az állampolgárság és nemzeti hovatarto­zás kötelezettségeit sem tartja azonosíthatónak, ugyanis állam­­polgári szinten vita folyhat a minimális állam, illetve az állam és nemzet megegyezésének elképzelései között. A vita tárgya lehet az eltérő nemzetiségűek asszimilációja, illetve az állam felosztá­sa a nemzeti különbségek mentén. Az állampolgárok együttmű­ködése a kölcsönös előnyök elvén nyugszik. Míg a nemzeti köte­lezettségek alapulhatnak a szigorú reciprocitás elvesztésén ab­ban az értelemben, hogy az államba redisztributív elemek épül­hetnek, melyek mögé érnek annak, amit egyébként az egyes résztvevők racionális önérdeke diktálna.248 Ugyanakkor ha el tudjuk képzelni a nemzeti sajátosságok össze illeszthetőségét, akkor Millerrel ellentétben feltételezhető olyan politikai vita az állam különböző nemzetiségű polgárai között, amely - miköz­ben a kormányzat jellegéről folyik - nem veszélyezteti az egyes nemzeti csoportok fejlődését. Ennek hiányában nem létezhetne politikai közösség többnemzetiségű államokban, de létezik. Továbbá ha az ilyen vita irreális, akkor nyilvánvalóan aligha beszélhetünk állampolgári egyenlőségről, hiszen az adott állam polgárai a modern társadalom egyik alapelemének, a nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom