Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
166 Emberi jogok - nemzeti jogok emberi jogok úgymond nem foglalkoznak a nemzeti kisebbségek jogaival, azaz semmit sem mondanak róluk. Ám a kisebbségi jogok jellege speciális bánásmódot igényel.237 Mindenekelőtt tehát Kymlicka állításának első felét kell megvizsgálnunk, vagyis azt, hogy valóban semmit nem mond az emberi jogi felfogás a nemzeti kisebbségek jogairól, beleértve az emberi jogok első generációját. A klasszikus emberi jogi felfogás abban az esetben nem mond számunkra semmit a nemzetiségi jogokról, ha elfogadjuk a nacionalizmus mindegyik elemének felvilágosodásellenességét. Ha például azt állítjuk, hogy felvilágosodás-és humanizmusellenes az oktatás nyelvének latinról egy olyan nyelvre való változtatása, amely legközelebb áll az adott országban beszélt dialektusokhoz. Ugyanez vonatkozik a hivatalokban használatos nyelvre is. De akkor felvilágosodásellenes e nyelv szabályozása és alkalmassá tétele a sajtó, a szépirodalom, a nyilvános élet, az állam és a tudomány számára. De felvilágosodásellenes, hogy ily módon mindez a korábbi latin Európa művelt közvéleményének csoportjához viszonyítva sokkal nagyobb számú emberhez juthatott és juthat el. Mindez nyilvánvaló ellentmondás. Kymlicka az emberi jogok és nemzeti kisebbségek jogainak viszonyrendszerében csak az emberi jogok első generációját minősíti, az úgynevezett szabadságjogokat. Ha persze az igényjogok körét is megvizsgáljuk a nemzeti kisebbségek jogainak szemszögéből, akkor a kapcsolat nyilvánvalóan kitűnik, lévén, hogy a kulturális jogok jelentős területei az igényjogok közé sorolhatók. De felvethető az a kérdés is, hogy vajon a szabadságjogok tekintetében érvényesülhet-e a jogegyenlőség, ha az nem vonatkozik az egyén nemzeti sajátosságaira, azaz például a szólásszabadság nem vonatkozik az állam területén beszélt mindegyik nyelvre. Aligha. Persze a szabadságjogok nemzeti vonatkozásai a fenti példánál szélesebben kapcsolódnak a jogegyenlőséghez, mivel egyes igényjogok nélkül a szabadságjogok e területen sem érvényesíthetők az egyenlőség elvének megfelelően. Tehát igaz, hogy a Kymlicka által klasszikusnak nevezett emberi jogok, azaz a szabadságjogok köre nem nyújt elegendő védelmet a többségétől eltérő nemzeti identitású egyéneknek a többségi dön
