Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

V. Emberi jogok - nemzeti jogok

A nemzetek jogának problémája 157 egyes nemzetek egyes tagjainak jogává és más tagjainak jogta­lanságává. A nemzetek jogának felfogása ugyanakkor nem egységes minden elemében; léteznek erősebb és gyengébb változatai. Erős változata szerint jogai alapvetően a nemzeteknek vannak. Ennek is a legkeményebb felfogása szerint jogai mindenekelőtt egy nemzetnek vannak, saját nemzetemnek. Saját nemzetem­hez képeset minden más nemzet, illetve egyén csak e nemzet jogigényeinek viszonylatában rendelkezhet jogokkal. A felfogás­ban nemcsak a nemzeti kisebbségek jogai, hanem minden más nemzet jogai is kétségbe vonhatók. A puhább felfogás elismeri a nemzetet oly módon, hogy az adott nemzeti többség nem kötelezhető az államban élő nemze­ti kisebbség létének elismerésére. Állíthatja, hogy az adott nem­zeti kisebbség nem is létezik, illetve nem létezhet, azaz nincs jo­ga a létezéshez. Ennek az állításnak emberi jogi szempontból kétféle megoldása lehetséges. Az első szerint az állam által a ki­sebbséghez soroltak nem lehetnek az adott állam polgárai füg­getlenül saját szándékuktól. Tehát megvonható tőlük az állam­­polgárság, s ennek eredményeképpen adott esetben az állam területén való tartózkodás joga, sőt akár az élethez való joguk is. A másik megoldás alapján azt jelenti ki róluk az államhata­lom, hogy részei az államot alkotó egyetlen nemzetnek, éppen ezért sajátos jogaik nem lehetnek. Csak akkor rendelkezhetnek ugyanazokkal a jogokkal, melyekkel az állammal azonosnak te­kintett nemzet tagjai bírnak, ha maguk is elismerik az állam döntését, és azonosulnak a többséggel. Ellenkező esetben vi­szont az állami akarat ellen lázadnak, azaz az állam szuvereni­tását veszélyeztetik, éppen ezért szankcionálhatók az államha­talom részéről. Az állam azonosítása a nemzettel ebben az esetben a min­denkori többség jogává válik, illetve a képviseleti demokráciától eltérő centralizált rendszerekben az adott nacionalista diktatú­ra hatalmi elitjének joga. Az erősebb változat első esetéből nyilvánvalóan következik, hogy a nemzeti jogok úgymond „univerzálisabbak” az emberi jo­goknál, azaz ezeket kell alapjogoknak tekintenünk, s nekik kell megfelelniük az egyéb, értelemszerűen alacsonyabb rendű jogi normáknak. Az erősebb változat első változata lényegét tekintve

Next

/
Oldalképek
Tartalom