Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
154 Emberi jogok - nemzeti jogok gai természetükből következően nem veszélyeztetik-e az emberi jogokat, s azt is, hogy milyen következményekkel jár az emberi jogokra az olyan állapot, amelyben a nemzetiségi jogok kívül rekednek az emberi jogok rendszerén. Mindehhez természetesen meg kell vizsgálni azokat a nemzetfelfogásokat, amelyekből a különféle válaszok következnek, s velük kapcsolatban kell feltennünk azt a kérdést, hogy miképpen lehetnek emberi jogok a nemzeti kisebbségek jogai. Vagyis azt, hogy a nemzeti kisebbségek jogai redukálhatók-e központi nemzetiségi jogra, valamint azt, hogy ha ezt tesszük, milyen viszonyba kerülhet ez a jog az emberi jogokkal. Ha pedig nem redukáljuk a nemzeti kisebbségi jogokat egyetlen központi jogra, akkor az így keletkező jogok hogyan feleltethetőek meg az emberi jogokkal? Hasonló kérdések vetődhetnek fel, ha a problémát a másik oldalról közelítjük meg: vajon az emberi jogok valamelyike hordozza-e a nemzeti kisebbségek jogait, avagy az emberi jogok valamely adott csoportjának együttese adja az egyes kisebbségi jogok emberi jogi dimenzióját, ill. a központi nemzeti kisebbségi jog emberi jogi dimenzióját? 2. A nemzetek jogának problémája Ha a nemzetet tagjai összességének tekintjük, akkor az adott nemzet jogának ki kell terjednie annak minden tagjára. Ha e jogok közé soroljuk az államalapítás jogát, és ezzel azt a jogot, hogy az adott nemzet tagjai által létrehozott politikai közösség szuverenitással bírjon egy adott terület fölött, akkor e jog szerint minden olyan személy lakóhelyének a nemzeti területhez kellene tartozni, aki az adott nemzet tagja, és nem költözött el önként lakóhelyéről valamely távoli más nemzethez tagjai által lakott vidékre. Nyilvánvaló, hogy ez az elv a nemzeti szempontból vegyes lakosságú területen nem érvényesíthető az „egy nemzet - egy állam” elvének megfelelően, hiszen a terület egyszerre nem tartozhat egynél több államhoz. Az „egy nemzet - egy .állam” egyenlőségelve ezért szükségszerűen magában foglalja a más nemzetiségű egyének nemzeti egyenlőségének megsértését. A nemzetek államalapítási joga így éppen a nemzeti egyenlőség elve miatt szorul korrekcióra.
