Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
152 Emberi jogok - nemzeti jogok Kis János szerint „Egy jog attól emberi jog, hogy igazolása során alanyainak ember voltára hivatkoznak. Minden alanyát azon az alapon illeti meg, hogy az illető - ember. De ez nem okvetlenül feltételezi, hogy (a jelzett sokaságon belül) minden ember a kérdéses jog alanya lehet. Előfordulhat, hogy egy emberi jog csak valamilyen szűkebb osztályra értelmezhető.”222 A nemzeti jogokkal tehát nem kell szükségszerűen élnie minden emberi lénynek, s ilyen esetben is igényelhet jogvédelmet. Például a nemzet előtti társadalmi szerkezetben élők a már tárgyalt feltételek mellett akkor is jogosultak sajátosságaik védelmére, ha nem teljesítik az emberi jogok követelményrendszerét. De az embernek persze nem kötelessége élnie nemzeti jogaival abban az esetben sem, ha nem igényli e jogok valamelyikét, azaz nem kötelessége élnie velük. A liberális nacionalizmus jellegének okán találkozhatunk olyan állásponttal, amely az emberi jogokat a modern állam központi értékének tartja, a nemzeti kisebbségek jogait azonban emberi jogi szempontból mégis problematikus területnek tekinti. Az egyik álláspont szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyáltalán nem sorolhatók az emberi jogok közé, a kisebbségek csak olyan jogokkal bírhatnak, amelyek még nem korlátozzák a többség jogait. A másik álláspont szerint pedig a kisebbségben élők nemzeti jogai részben ember jogi természetűnek tekinthetők, de a nemzeti kisebbségek esetében nemzeti mivoltuknak csak olyan elemeit szabad az emberi jogok közé sorolni, amelyek még nem veszélyeztetik a többség nemzeti hegemóniáját. A korlátozás tehát egyoldalú. A többség korlátozhatja a kisebbség jogait azzal az érvvel, hogy az ne korlátozhassa a többségét. Mind a két álláspontról elmondható, hogy az egyén nemzeti jogait kirekeszti az emberi jogok köréből, hiszen azok nem vonatkozhatnak minden érintett személyre, azaz univerzális érvénnyel nem bírnak. Az első állásponttal kapcsolatban látható, az egyén nemzeti jogai morálisan megalapozhatók oly módon, hogy az megfeleljen az emberi jogok morális alapjainak. Ugyanakkor a kérdés pozitív megválaszolhatósága feltételezi a kérdés negatív felvetésének megválaszolhatóságát. A kérdés negatív felvetésének jeleznie kell a kérdés pozitív felvetésének megalapozottságát. Ha nem emberi jogok a nemzeti kisebbségek jogai, akkor milyen jo
