Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

I. Bevezetés

14

Bevezetés

Äm megállapítható, hogy egyrészt nem csak érzelmi elemekből áll a nemzeti identitás, továbbá hogy érzelmi részének nem kell szükségszerűen agresszív szenvedélyekből állnia. Ebben az esetben pedig nyilvánvalóan folyhat morális vita a nemzeti kérdés problematikus elemeiről mind egyazon nemzet tagjai, mind pedig különféle nemzetek tagjai közt. Ám ahhoz, hogy ezt a vitát egyének folytathassák, tisztázni kell a nemzeti örökség jelentőségének kérdését.

Mindenekelőtt le kell szögezni az alábbiakat:

1. Nyilvánvaló, hogy számos nemzet kialakulása során a hatalmi erőszak jelentős szerepet játszott. Ám ez nem teremt morális jogot ennek folytatására.

2. A nemzeti örökség befolyásoló tényező ugyan, de morális értékelése az egyén számára lehetséges.

3. A nemzeti identitás megváltoztatása lemondásokkal járó lassú, ám végül kétséges eredménnyel járó folyamat, ezért annak akár közvetett, akár közvetlen kényszerrel történő befolyásolása morálisan nem indokolható. Ugyanakkor egyéni döntés alapján lehetséges, de függ a választott nemzet befogadási hajlandóságától is.

Ám ahhoz, hogy ezek az egyébként igazolható elvek egyének közti morális vita tárgyát képezhessék, fel kell oldani az univerzalizmus és partikularizmus feszültségét.

Ehhez pedig meg kell adni annak a felfogásnak a kritikáját, amely szerint lehetséges egyéni választás, ám a nemzeti csoport az a szint, amely közvetíti az egyéni akaratot az egyetemes emberi felé. Az egyén azonban képes morális ítéletet alkotni mind saját nemzettársainak, mind más nemzetek tagjainak nemzeti cselekedeteiről. Erre három tényező teszi képessé. Az egyik úgymond a nacionalizmus fogalma, amely révén megismerheti a nemzet alapvető általános jellemzőit és társadalmi funkcióit, amelyekre igényt tarthat az ember. Továbbá ismeri az adott nemzet konkrét jellemzőit és az adott nemzet adott tagjának álláspontját, valamint az emberi jogok rendjét. Ezen az alapon képes a nemzeti részrehajlás határait oly módon megvonni, hogy a saját nemzetének tagjaival fenntartott szorosabb kapcsolata ne jelentse mások nemzeti fejlődésének akadályozását.

Az egyén tehát képes morális vitát folytatni embertársaival az ember morális egyenlőségének elvére támaszkodva. Ebben