Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
124 Nemzet és morál rajuktól. Nem állíthatná, hogy a történelmi Magyarország szláv lakosai nemzeti törekvéseinek köze van szabadságukhoz.188 De aligha olvashatnánk hasonló megállapításokat napjainkban sem például a szlovák Miroslav Kusý tollából a szlovákiai magyarokkal kapcsolatban.189 Jürgen Habermas aligha ítélhetné mega német történetírás egyes képviselőinek kísérleteit a fasizmus átértékelésében.190 Sőt az ember aligha lenne képes akár nemzettársa életének kioltására, csakhogy a még nagyobb nemzeti igazságtalanságoknak elejét vegye. Például aligha harcolhattak volna németek a náci Németország ellen. Következésképpen lennie kell olyan emberi mértéknek, amely révén az egyén potenciálisan képes megítélni nemzete nemzeti cselekedeteit más nemzetek vonatkozásában. E példák alapján állítható, hogy létezhet egyéni álláspont mások nemzeti identitásának kérdésében, méghozzá mind a közös, mind pedig az eltérő elemeit tekintve. És nemcsak egy adott nemzet keretein belül, hanem eltérő nemzetek tagjai között is. Egyébként például aligha tehette volna meg megállapítását Lord Acton az egyéni és nemzeti szabadság összefüggéséről, és aligha vonatkozathatta volna álláspontját különféle konkrét nemzetekre és államokra. Ugyanakkor ennek nyilvánvaló feltétele egymás megismerésének, megértésének egyéni szándéka, az, amit Kende Péter a multikulturalizmus kapcsán az egyes kultúrák vonatkozásában úgy fogalmaz meg, hogy „a kultúrák egymás mellett élése jó dolog - azonfelül, hogy kikerülhetetlen adottság. A respublika üdve (ha szabad ilyen klasszikus szóhasználattal élnünk) azonban megköveteli, hogy az egyes álkultúrák képesek és hajlamosak legyenek az egymás iránti megértésre, s hogy különbözőségükbe ne zárkózzanak be az esztelenségig menően.”191 Az egyén képes morális értékítéletet alkotni nemzete más tagjainak, illetve más nemzetek tagjainak nemzeti preferenciáiról. Nem zárható ki tehát, hogy különböző nemzetiségű egyének nemzeti tekintetben is morális közösséget alkossanak. Ehhez azonban tisztázni kell a morális értékítélet szempontjait, mindenekelőtt azt a kérdést, hogy ha nemzeti kérdésekben morális közösséget alkotunk más nemzetiségű egyénekkel, előnyben részesíthetjük-e saját nemzettársainkat. Elvileg nem,
