Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Közvetítő csoport 107 a szintjétől, amelyekkel saját nemzetéről rendelkezik. Sőt mi több, a más nemzetekről szerzett ismeretek gyakran szándékosan torzítottak különféle nemzeti viszályok és előítéletek következtében. Legalább két megszorítás miatt kétséges tehát, hogy az egyén képes-e morális ítéletre más nemzetek tagjainak nemzeti tetteivel kapcsolatban. Az egyik, hogy nem rendelkezik elegendő „otthonos” ismeretekkel róluk, a másik pedig, hogy amivel rendelkezik, azt is saját nemzeti kultúrájának közvetítésével kapja. A probléma egyik lehetséges megoldása, ha a nemzethez tartozást az ember lényegi értékei közé soroljuk, amely nélkül az egyén nem képes megismerni szélesebb világát. Azaz a nemzet egyfajta pótolhatatlan és megkerülhetetlen közvetítő szerepet kap az egyéni és az egyetemes közt. Kant dilemmájának ez a feloldási kísérlete jelentős érveket sorakoztat fel egy emberi jogi felfogás számára is. 6. Közvetítő csoport A kérdés egyik nagy jelentőséggel bíró megoldási kísérlete az a felfogás, mely szerint egyéni választás ugyan lehetséges, ám a nemzeti csoport az a szint, amely közvetíti az egyéni akaratot az egyetemes emberi felé. Vagyis a nemzeti révén juthat el az ember az egyetemes emberihez, s ebből következően a nemzet sajátos és megkerülhetetlen erkölcsi jelentőséggel bír. A nemzet tehát egyfajta megkerülhetetlen közvetítő csoport, melyen kívül nem vezet egyéni út. Ha pedig ez így van, akkor a helyzet herderi értelmezésén túl meg kell találni liberális interpretációját is. Persze nemcsak az a kérdés, hogy miként interpretálható a nemzet közvetítő szerepe, hanem hogy maradéktalanul helyes-e ez a szemlélet John Plamenatz jól látja, hogy ez az álláspont nem áll távol a nacionalizmus herderi felfogásától. Plamenatz szerint a politikai nacionalizmus nem köthető egyértelműen sem Rousseau-hoz, sem pedig Herderhez. Szerinte Rousseau mindössze azt állítja, hogy egy politikai közösség tagjainak - ha egységesek és erősek akarnak lenni - ugyanazokkal az alapvető értékekkel kell
