Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
104 Nemzet és morál szólásához azonban a nemzeti partikularizmus és az univerzalizmus ellentmondását fel kell oldani. 5. Univerzalizmus és partikularizmus Mint láttuk, már a nacionalizmusról folytatott első viták beleütköztek abba a problémába, hogy nem állítható össze a nemzeti identitás komponenseinek olyan katalógusa, amely kimerítené mindegyik nemzet összes tagja nemzeti identitásának minden elemét. Sőt egy nemzet összes tagjának nemzeti identitása tekintetében sem állítható össze a komponensek olyan sora, amely kimeríti mindegyikük nemzeti identitását. De a komponensek olyan, az előbbinél rövidebb katalógusa sem állítható össze, amely része az adott nemzet mindegyik tagja identitásának. Vagyis lehetséges, hogy az adott nemzet két tagja nemzeti identitásának nem lesz közös eleme, s mégis mindketten a nemzet tagjainak tekinthetők. Ugyanakkor állítható, hogy az adott nemzet minden egyes tagja rendelkezik a nemzeti identitás olyan formáival, az egyazonnak tekinthető elemek egyéni változataival, amellyel mások nem rendelkeznek. Jóllehet ennek az identitásformának nyilvánvalóan vannak csoportvonatkozásai is, azok nem szüntethetik meg egyéni megnyilvánulási formáit. Ha a nemzeti identitásnak nem lennének egyéni vonatkozásai, akkor nem létezhetne individuális asszimiláció sem, azaz az egyén nem dönthetne úgy, hogy más nemzethez tartozónak tekinti magát. Éppen ezért minden asszimilációs program bukásra lenne ítélve. Még a kivándorlók nemzeti identitása sem változhatna meg. Tehát nem létezhetne közös nemzeti identitása az USA, Kanada, Ausztrália és sok más ország polgárainak, kivételt legfeljebb a bennszülöttek jelenthetnének. Ám a helyzet nyilvánvalóan nem ilyen. A kérdésről folytatott morális vitának azonban nem elégséges feltétele, hogy az egyén adottságai és individuális döntése alapján képes nemzetet választani. Egyrészt szükség van ama képességére is, hogy morálisan értékelni tudja saját nemzeti döntéseit, másrészt pedig képesnek kell lennie mások nemzeti döntéseinek morális értékelésére, méghozzá nemcsak a saját nemzetéhez tartozó személyek, hanem más nemzetekhez tartozók estében is.
