Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Bevezetés
Bevezetés 9 emberi jogok rendjébe, azaz meg kell adniuk e jogok olyan értelmezését, amely megfelel a nemzetiségi jogok lényegének, ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az emberi jogok érvényét, beleértve természetesen a polgári jogokat is. Sőt be kell mutatniuk, hogy megteremthető az összhang köztük. Mára probléma felvetéséből is nyilvánvaló, hogy a nacionalizmus nem minden dimenziója feleltethető meg az emberi jogok feltételrendszerének. Ugyanakkor feltételezhető, hogy számos eleme igen. A dolgozat tehát azt kívánja bemutatni, hogy lehetséges a nemzeti jogok emberi jogi értelmezése. Alcímében ugyan a nemzeti kisebbségek jogai szerepelnek, ám az emberi jogi közelítésmód kapcsán az egyén nemzeti jogainak emberi jogi jellegét vizsgálja. Ebből következnek a kisebbségek - mind a nemzeti kisebbségek, mind az adott nemzeti csoportok, tehát a többségen és a kisebbségen belüli kisebbségek, azaz az egyes nemzeti kérdésekben az ottani többségtől eltérő álláspontot vallók - jogai. Ugyanakkor a dolgozat elsősorban a nemzeti kisebbségek szempontjait hangsúlyozza. A nacionalizmus átfogó jellegű, tehát számos olyan elemet is tartalmaz, melyek összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal. Ezért az ilyen nacionalizmusfelfogásokkal nem foglalkozunk. Csak azokat vizsgáljuk, melyek egyes elemei fontosak lehetnek az emberi jogi felfogás számára. Ebből kifolyólag a dolgozat nem tartalmazza a nacionalizmus általános elméletét, sőt feltételezzük, hogy a jelenséget maradéktalanul megmagyarázó elmélet nem is lehetséges, mivel folyamatosan változó jelenségről van szó. Ugyanakkor természetesen építünk az eddigi felismeréseknek a témánk szempontjából relevánsnak tekintett elemeire. Először azt vizsgáljuk, miért nem sorolták a nemzeti jogokat az emberi jogok sorába a nacionalizmus kialakulása során, illetve milyen alternatív megoldások születtek az emberi jogi felfogással szemben a liberális nemzetállam keretein belül, valamint azt is, hogy az első viták során milyen formában jelentek meg olyan elemek, amelyek a kérdés emberi jogi megítélése szempontjából fontosak. Ennek kapcsán kitérünk a locke-i vallási toleranciaelmélet kivétel-elvének lehetséges nemzeti alkalmazására, továbbá a Kant és Herder történelemfilozófiájával szemben megfogalmazott azon kritikai észrevételére, amely az univerzalizmus és partikularizmus ellentétének feloldatlanságával
