Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
III. Az etnikailag vagyes házasságok alakulása Kassán 1920 - 1938 között
Az etnikailag vegyes házasságok alakulása Kassán 83 huzamosan - az összes házasságok száma nő, ezt a növekedést azonban a keresztény vallásúak közötti házasságok emelkedése okozza. Az izraelita felekezetűek között kötött házasságok - az izraelita vallású népességnek az első fejezetben kimutatott látványos növekedése mellett - stagnálnak. Ez a tény több okra vezethető vissza. Egyrészt a zsidók - a többi felekezethez képest - valamivel később, idősebb korban házasodtak.'1 Másrészt - vélhetően - a bevándoroltak, a Lengyelországból és Szovjet-Oroszországból Kassára menekültek között magas lehetett a családosán - tehát fiatalon, de már házasán - érkezettek aránya, ezek gyermekei csak a harmincas évek végére, a negyvenes évekre léptek felnőttkorba - az 1920-35 közötti izraelita házasságok számát még nem gyarapították. A kassai izraelita vegyes házasságok aránya a vizsgált időszakban (az 1930-as évet leszámítva5) stagnálást (statisztikailag nem szignifikáns lassú növekedést) mutat: az izraeliták által kötött házasságok közül 1920-ban 9,3%, 1935-re 12,8% volt ilyen (lásd 1. táblázat). A vegyes házasságok stagnálásából arra következtethetünk, hogy a kassai izraelita népesség egyes fiatal generációiban (a házasuló korúaknái) sem nőtt megjelentős mértékben a szekularizáció. A vallási normáknál ritkán bizonyultak erősebbnek a modern polgári társadalom egységes (minden állampolgárra, egyénre nézve azonos) normái - a vegyes házasságra lépő izraelita vallásúak azonban partikuláris felekezeti csoport-azonosságtudatukat legalábbis formálisan feladták. A szlovákiai izraelita népességre nézve jóval kisebb a vegyes házasságok aránya, mint Kassán, és éppúgy stagnál (lásd 2. táblázat).
