Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
III. Az etnikailag vagyes házasságok alakulása Kassán 1920 - 1938 között
Az etnikailag vegyes házasságok alakulása Kassán 81 A vizsgálat további korlátja, hogy az „előzmények” nem rekonstruálhatók - az egykori Felvidék és Kassa zsidóságáról nincsenek vegyes házassági adatok - tudomásom szerint csak országos, illetve budapesti kimutatások ismertek. Továbbá a fellelhető magyarországi statisztikai források sem az 1920 előtti, sem az azt követő időszakra nézve nem közük a különböző felekezetekhez tartozó házasuló felek nemzetiségét. A vizsgált időszakra vonatkozó csehszlovákiai statisztikai kimutatások ebből a szempontból árnyaltabb elemzést tesznek lehetővé, mint a magyarországiak. Egyrészt a zsidóság (az izraelita vallású zsidó nemzetiségűek) egy része - a felekezeti kimutatásokon kívül - a nemzetiségi rovatban is szerepel. Ez lehetővé teszi, hogy - az izraelita vallásúak, illetve zsidó nemzetiségűek vegyesházasodási gyakoriságának vizsgálatán túl - az alábbi két kérdésre választ adhassunk: Az izraelita házasodó felek között milyen arányban szerepelnek zsidó nemzetiségűek? Milyen arányban kötöttek a zsidó nemzetiségű izraelita felekezetűek más nemzetiségűekkel házasságot? Az első kérdésre adott válasszal közvetett módon a népszámlálási eredmények ellenőrzésére is mód nyílik, ti. arra, hogy a házas korú népesség - tehát az a fiatal generáció, amely a nemzeti azonosságtudat változására, megváltoztatására a legfogékonyabb - mennyiben vállalta a zsidó nemzeti identitást. A második kérdésből pedig - szintén közvetett módon - a zsidó nemzetiség vállalásából fakadó partikularizálódás mértékére állíthatunk fel hipotéziseket, jelesül arra, hogy a zsidó nemzetiség vállalása önmagában jelentett-e valamiféle nemzeti „elzárkózást”. További előnyük a csehszlovák népmozgalmi statisztikáknak, hogy regionális adatokat is közölnek, így egy lehatároltabb és homogénebb népességre nézve is vannak adatok, melyekkel a kassaiak adatai összehasonlíthatók, ellenőrizhetők. Tehát módunk nyílhat a szlovákiai és a magyarországi tendenciák összevetésére, az alábbi kérdés megfogalmazására: