Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
II. Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében
Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében 57-Propperné 1933: 66-69., Kassai Újság 1821/02/09 5., AMK és SOBA beiratkozási naplók; ľudové školstvo v Košiciach v rokoch 1848-1918 II. Košice 1981. A z 1918/38 között működő tanintézetekre teljes körű kimutatást semmilyen forrásban nem találtam. Biztos adatok: elemi iskolák, tanonciskolák, tanítóképzők, felsőszakiskolák, püspöki hittudományi főiskola, egyéb intézmények. A polgárik és a gimnáziumok esetében több forrás egyeztetésével jutottam a fenti eredményekre. Minimális eltérés (egy iskolával több) a szlovák tannyelvűek esetében lehetséges. Az adatok jól tükrözik a csehszlovák oktatási intézményrendszernek a történelmi magyarországinál korszerűbb voltát: egyfelől megnőtt az állami alapítású és kezelésű iskolák aránya - ez a változás az oktatás szekularizálódásáf mutatja; másfelől a polgári iskolák mellett megerősödtek a gimnáziumok. Megszűnt az elavult - jórészt a magyar dzsentri és dzsentroid középosztály képzéséről gondoskodó - jogakadémia, fennmaradt és felfejlesztették azonban a tanonciskolákat és a felsőszakiskolákat - mint a szakirányú képzés fő bázisait. Az egyetemre való felkészítés kizárólagos iskolatípusává a gimnázium vált. A csehszlovák oktatáspolitika Szlovákiában lényegében minden magyarspecifikus tanintézményt (főgimnázium, főreáliskola, akadémia, felsőbb leányiskola) megszüntetett vagy átalakított.'1 A vélhetően kisebbségellenes politikai szándék ebben az esetben egy modern, a nyugat-európai mintákhoz közelítő oktatási intézményrendszer kialakítására való törekvéssel találkozott5. A kassai tanintézetek jelentős többségében szlovák nyelven folyt az oktatás: a 40 tanintézmény közül csak öt volt magyar tannyelvű (egy elemiben, egy római katolikus és egy állami polgáriban, egy reálgimnáziumban és a női kereskedelmi felsőiskolában), hét intézményben nyitottak párhuzamos szlovák és magyar osztályokat (a római katolikus és az izraelita felekezeti elemikben, a tanonciskolákban, az ipari felsőszakiskolában és a hittudományi főiskolán). Az egyetlen német tannyelvű iskola viszonylag későn és elsősorban politikai okokból, a Deutscher Kulturverband vezetésével és állami támogatással jött létre 1933-ban - a kassai német kisebbségnek mindaddig nem volt módja az anyanyelvi iskoláztatásra. A kassai zsidó népesség mint kisebbség valamivel kedvezőbb helyzetben volt, mint a német és a magyar. A kassai zsi-
