Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Utószó egy 10 évvel ezelőtt keletkezett értekezéshez, avagy a felemás asszimiláció

Utószó egy 10 éwel ezelőtt keletkezett értekezéshez 131

nák. Nincs lényegi különbség a teóriáik között, noha a magyar szerzők a modern, míg Bauman és Volkov a posztmodern történetírás zsinórmértéke szerint dolgoznak. Úgy tűnik, mintha kutatási tárgyát mindegyik szerző az európai nemzetállamiság objektívjén keresztül szemlélné ahelyett, hogy a jó öreg asszimilációs modellt - legalább egy pillanatra - kihajítaná a szerszámosládából.

III. A gyökértelen zsidó, a par excellence idegen, avagy a köztes identitások előfutára

Milyen zsidó identitásokról is beszélek, melyek az asszimilációs modellben nem értelmezhetők (Kovács 1991)? Hadd térjek vissza egy kis időre kiindulópontomhoz, a kassai zsidósághoz. 1921-et írunk. Komlós Aladár Eperjesről pamfletét fogalmaz Zsidók a válaszúton címmel (lásd e kötetben a Kutatási hipotézisek c. fejezet mottóját). Az idézet akár Bauman könyvében is állhatna, mint a „krónikus ambivalencia” példája, vagy Volkovéban, illusztrálandó, miként nem akceptálta a környező társadalom a zsidó asszimilációs kreativitást. Szerepelhetne Karádyék és Fejtőék könyvében is a túlhajtott aszszimiláció bemutatására. Vagy mégsem? Komlós valóban a magyar asszimilációs diskurzus jelentős alakja volt, aki magát asszimilált zsidó magyarként határozta meg. Pamfletjében mégsem az asszimilációs társadalmi szerződés ellentmondásait veti fel, hanem a zsidóság kozmopolitizmusára, radikalizmusára és baloldaliságára reflektál - azaz a morrisi választott közösségekre mint identifikációs pontokra. A Monarchia széthullásában választási lehetőséget (és kényszert) él meg; azonban nem asszimiláció és disszimiláció, hanem nemzeti lojalitások között. A modern és posztmodern elméletek által hangsúlyozott kettős perspektíva számára tehát 1921-ben befejezett tény, az ő kérdése sokkal inkább az, mennyit ér a nemzeti lojalitás, mibe „kerül” a hármas perspektíva, mennyi fájdalommal jár a régi hibrididentitás fenntartása az új helyzetben.